Az előző lapszámunkban megemlékeztünk Hortáver József községi orvos születésének 135 éves évfordulójáról. A cikk megírása közben derült ki, hogy bátyja, Viktor a papi hivatást választotta. Emlékeztem rá, hogy az elmúlt század tízes éveiben káplánként Hortáver Viktor Jászfényszarun is teljesített lelki szolgáltatot.
A Hortáver családi név nem szokványos, gondoltam ez nem lehet véletlen. Érzésemet a Budapesten elő unoka, dr. Kanizsay Endréné Horta Nikolette (FÉBE-tag), aki ifj. Hortáver (Horta) József leánya megerősítette, hogy Hortáver Viktor édesapjának keresztapja ajánlotta Jászfényszarut öccsének.
Az Atyának is köszönhetjük, hogy 40 évig Hortáver József Jászfényszarun folytatott gyógyító munkát. A feleségét, Popovics Mária (1888-1979) tanítónőt Kiskapuson bátyja meglátogatásakor 1910-ben ismerte meg, aki a helyi vasútállomáson pénztárosként dolgozott, mivel tanítóként nem tudott elhelyezkedni.
Ezek után szerettem volna megismertetni az olvasókkal Hortáver Viktor életútját, ebben segítségemre volt Urbán Márta, az Egri Főegyházmegye Levéltárának levéltárosa.
Hortáver Viktor (Hortáver Károly és Kudelka Helén szülők gyermekeként) 1876. január 24-én – 145 éve – Görgény-Üvegcsűrön (Maros- Torda megye) született. Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Eger, Kecskemét középiskoláiba járt, 1897-ben Kecskeméten érettségizett. Teológiai tanulmányokat Egerben folytatott, 1901. június 25-én pappá szentelték.
Az egri egyházmegyében kezdte meg kápláni szolgálatát Szentistvánon, majd Emőd, Törökszentmiklós, Nagyfüged településeken folytatta.
1905 augusztusában – saját kérésre, hogy idős szüleit segíteni tudja – megkapta az elbocsátó levelét, és Majláth püspök felvette az Erdélyi egyházmegye kötelékébe. Kilenc évig, 1914-ig Kiskapuson szolgált. A plébánosi vizsgát 1913-ban jó eredménnyel tette le. 1914 augusztusában Bereck plébánosa lett.
1916. szeptember 7-én az érseki titkárnak írt levelében taglalta, milyen helyzet van Erdélyben, és menekülni kellett. Saját kérésére 1916. szeptember 28-án érkezett meg Jászfényszaruba káplánnak. Másfél hónap elteltével november 12-én bejelentette távozását. „ Plébániám az oláh betörök uralma alól felszabadult, még visszatérő híveim előtt a világi hatóságokkal együtt haza sietek Erdély a legjobban szétrombolt és elpusztul községének reorganizációjában tehetségem szerint én is részt vegyek” - írta levelében.
1919. február 17-én ismét Jászfényszaruból írt az érseki titkárnak, akivel baráti kapcsolatban volt: ”…arra kérlek, hogy lehetőleg ott nyernék alkalmazást, ahol bútort és ágyneműt is kapnék, mert a rajtam levő ruhán kívül semmit sem hozhattam el magammal.”
Menekült pap (kisegítőként) Jászfényszarun 1918. december 21-től 1919. március 30-ig volt, majd Szendrő, Szuhogy helyeken szolgált. 1919. szeptember végén került Felsőzsolca plébániára lelkészként. Hivatalosan 1921. június 3-án került vissza az egri egyházmegye kötelékébe.
A harmincas-negyvenes években nyaranta sokszor járt néhány napot Jászfényszarun a Hortáver család vendégeként.
1940. szeptember 4-én kapta meg az érseki tanácsosi kinevezést, így a reverendáját vörös övvel viselhette. 1940. szeptember 11-én pedig megkapta a felsőzsolcai plébánia vezetését, melyet 1948. október 28-i nyugállományba vonulásáig töltött be. Nyugdíjazását saját maga kérte, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjasként Buj község plébániájára került, itt töltötte élete utolsó hat évét.
Buj plébánosa Béres Árpád az Érseki Hivatalnak igen szívbe markoló levelet írt: "Mély tisztelettel jelentem, hogy felejthetetlen jóságú öregpaptestvérem, Hortáver Viktor, nyugalmazott felsőzsolcai plébános, érseki tanácsos, ma reggel 5 órakor (1955. január 15.) végelgyengülés következtében meghalt. Halála szép papi életének méltó befejezése volt. E hónap első péntekén még, bár járni már nem tudott, készséggel állt gyónó híveim rendelkezésére. Az együtt töltött hat év alatt példaképem, atyai jóbarátom és a hívek gondozásában fáradhatatlanul munkatársam volt. Ma éjjel fájó szívvel készítettem el utolsó útjára, melyre Isten akaratábanmegnyugodva indult el. Egyben tisztelettel jelentem, hogy hagyaték nem maradt utána. Anyagiakban szegényen élt, de lelkiekben gazdagon halt meg.” Buj temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Hortáver Viktor életútja göröngyösebb, nehezebb volt öccsénél, aki betegeinek testét, még Ő a hívek sokaságának lelkét gyógyította, hitét erősítette.
Tóth Tibor
Fotó: 1./ Hortáver Viktor (dr. Tóth Károlyné Fehér Magda Budapesten elő Hortáver unokától kaptuk.)
2./ Kiskapuson 1910 augusztusában készült fényképen, a jobb szélen Hortáver József orvostanhallgató, a bal szélen a kisleány mögött Popovics Mária tanítónő, 1913-tól felesége látható, valószínű egy kereskedőcsalád körében.
3./ Búj község temetőjében Hortáver Viktor sírja, 2021-ben készült kénykép alapján.
