Mit rejt a ládafia
Lantos Péter – Lantos Pál és Szabó Terézia szülők gyermekeként – Szentesen, 1936. július31-én született. A ceglédi középiskolában jeles eredménnyel érettségizett. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1958-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát kapott. 1958 nyarán feleségül vette Gönczöl Terézia biológia-földraj szakos általános iskolai tanárt, aki már egy éve Fényszarun tanított.
1958. augusztus 1-jével ő is ebben az iskolában állt munkára. Igaz azzal a szándékkal, hogy majd olyan várost keresnek, ahol működik középiskola és ott fog majd tanítani. A fényszarui diákok örömére végleg itt telepedtek le és kezdetben a magyar irodalmat és nyelvet, később csak a történelmet – középiskolás fokon – tanította az általános iskolai diákoknak. Egyetemi végzettsége révén széleskörű tárgyi tudással, alapos pedagógiai felkészültséggel rendelkező nevelő. Tanítási óráit a dinamikus óravezetés jellemezte. Kiemelt gondot fordított az oktatott anyag összefüggéseinek feltárására, a tanulók ítéletalkotó, véleménymondó készségének pozitív alakítására.
1966. augusztus 16-tól hat évig igazgatói feladatokat látott el. Következetes és határozott vezető. Ez idő alatt valósút meg a 16 tantermes nagyiskola megépítése. A beruházás során mindenkor az iskola érdekéért tartotta szem előtt. Az átadott újiskolában már csak tanított, ezt tekintette igazi hitvallásának.
Kiváló osztályfőnök, közösséget teremtő személy, akiért tanítványai rajongtak. Többek között e sorok írójának is 1963 és 1966 között osztályfőnöke, életre szóló egyik példaképé vált és biztos nem vagyok ezen érzésben egyedül. 1997 februárjában nyugdíjba vonult, még öt évet tanított.
Nevéhez három helytörténeti kiadvány, írása, megjelentetése és számos egyéb helytörténeti ötlet, tevékenység is fűződik. 1993-ban főszerkesztője és részben írója is a 60 oldalas Jászfényszaru – A legrégebbi időktől napjainkig füzetnek, amely 2. átdolgozott kiadvány 1994 évben jelent meg. Kezdeményezője és összeállítója volt a Jászok – Jászföld – Jászfényszaru Olvasmányok és szemelvények az Általános Iskola helytörténeti anyagának tanításához készült 68 oldalas kiadványnak. Jászfényszaru várossá nyilvánításának és a Fényszaruiak Baráti Egyesület alapításának tízéves évfordulója tiszteletére jelentős levéltári kutatómunkával összeállított könyve jelent meg. Lantos Péter: Jászfényszaru története - Életleírás a redemptiotól a jász kiváltság megszűnéséig című kiadvány ünnepi bemutatójára – a 2003. május 1-jén a Város napján – a zsúfolásig megtelt művelődési ház nagytermében került sor.
Az iskolán túl, a településért sok közösségi munkát végzett. Alapító tagja lett a Fényszaruiak Baráti Egyesületének, Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumában kurátorként 1994-től – 2012-ig eredményesen dolgozott.
Az olvasók, a még élő volt kollégák, a több száz tanítvány, akik közül többen személyének köszönhetően választották a tanári pályát köszönjük Lantos Pétert 85. születésnapja alkalmából, további jó egészséget és boldogságot kívánunk.
A képen az 1958/59-es tanév 7. osztályos tanulói látható, Lantos Péter osztályfőnökkel. Az osztályt 1960 júniusában Lantos Péterné Terike ballagtatta el.
Tóth Tibor
 |
 |
Fotó: Kollár Ferencné Héda Erzsébet
A képen balról jobbra: első sor Borbély Magdolna, Gergely Margit, Fekete Terézia, Görbe Mária, Varga Franciska, Héda Erzsébet, Zsólyomi Erzsébet, Virág Klára, Fehér Klára, Grudman Mária, második sor: Dávid Margit, Czeglédi Ilona, Mészáros Mária, Lantos Péter, Jánosi Éva, Molnár Mária, Palla Piroska, Koós Margit, harmadik sor: Budai Erzsébet, Rusai Katalin, Bali Mária, Győri Mária, Mazács Gizella, Rusai Mária, Tőzsér Erzsébet.
A személyek beazonosításában Héda Erzsébet és Rusai Katalin volt segítségemre.
