id. Bedekovich Lőrinc (1751-1823), polihisztor, Jászkun kerületi geometra, vízépítő mérnök és Pruzsinszky Erzsébet fiaként Jászfényszarun született és élt ifj. Bedekovich Lőrinc (1788-1857) Jászkun kerületi másodföldmérő, Jász kerületi földmérő, aki feleségül vette Szökő Máriát. Ifj. Bedekovich Lőrinc halálát követően a Budapesti Hírlap 1857. december 10-én a 282. számban a következő (betű szerinti) közlemény jelent meg:
„A jászberényi városilag kiküldött cs. k. járási biróság részéről ezennel köz hirré tétetik, miszerint Jászfényszarun 1857. évi october 1-én (anyakönyvben 2-án) végrendelet nélkül elhalálozott mérnök Bedekovics (ch) Lőrincznek bár hol található ingó és azon koronaországban, hol az 1853-ik évi jul. 18-án kelt s ugyan az évi sept. 1-ső napján életbe lépett csödrendtartás hatályos, létező ingatlan hagyatéki vagyonára nézve, fennevezettnek özvegye és a hagyatéki gondnok kérelme folytán, valamennyi hitelezőinek csődülete mai napon 2990. sz. a kelt határozat által elrendeltetvén; perügyelőnek Szöllősy István jászberényi ügyvéd úr, helyettessének Kovács Mihály szinte jászberényi ügyvéd úr, ideig. tömeggondnoknak pedig Sárossy Gábor úr jászfényszarui lakos rendeltetett.
Felszólittatnak tehát a csödrendtartás 30-ik §-a értelmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfeljebb jövő 1858-ik évi január hó 28-ik napján ezen cs. k. bíróság előtt annál bizonyosabban jelentsék be: mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekeszteni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideglenes tömeggondnok megerősitése vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasztására jövő 1858-ik évi január 14-ik napjának reggeli 10 órája a csödrendtartás 30-ik és 43-ik §§-a rendeleténél fogva oly hozzáadással tüzetik ki, miszerint az ezen törvénynapon meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni.
Jászberény, nov. 26-án 1857. Cs. k. vár. kik. j.-biróság.”
A közel 170 éve alkotott jogszabály jól példázza, hogy rang és vagyonra tekintet nélkül minden kivel egyformán jártak el, aki végrendelet és örökös nélkül hunyt el, védve ezzel az özvegy vagy esetleges hitelezők érdekeit.
Tóth Tibor
