A hónap értéktári érdekessége Bérletjegy – 1955

 A háromszíntű közigazgatási rendszer felállításáról a tanácstörvény (1950: I. tv.) rendelkezett. A tanácsok megalakulása után a régi közigazgatási fogalmak (törvényhatóság, közgyűlés, főispán, alispán, polgármester stb.) is elvesztették értelmüket. A tanácstörvény szerint a tanácsok hierarchiájának élén a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok álltak. A következő szintjén a járási és a járási jogú városi tanácsok működtek, a legalsóbb szinten pedig a községi, városi és a (fő)városi kerületi tanácsok voltak. A tanácsok tagjait az állampolgárok négyévente közvetlenül „választották”. A Rákosi-korszakban nemcsak a helyi (községi, kerületi, városi), de a területi (járási, megyei, fővárosi) tanácsok tagjait is a nép választotta meg.

   Id. Nagy András jászfényszarui lakost járási tanácstagnak 1955. január 1-től választották meg. A tanácstagok utazásához a Jászberényi Járás területére érvényes bérletjegyet biztosítottak. A bérlettel való utazáshoz tanácsi arcképes igazolvány is kellett. A bérlettel a belső oldal szerint Hatvan–Szolnok vasútvonalon Jászfényszaru és Jánoshida között (MÁVAUT), a Jászság autóbuszjáratain lehetett ingyenesen utazni. A bérletjegyet évente érvényesíteni kellett, amely a bélyegző és aláírás tanúsága szerint 1956., 1957., és 1958. években megtörtént. A negyedik oldalon a határozmányok 5 pontja olvasható, majd a bérlet tulajdonosának saját kezű aláírása szerepel.
   A mai választott helyi, megyei és országos képviselők is jogosultak megbízatásuk ellátásával összefüggő feladataik ellátása kapcsán költségtérítésre (személygépkocsi-használat esetén, kiküldetési díj, szállás).
Tóth Tibor

Fotó: Városi Értéktár dokumentuma – A négyoldalas 004070 sz. Bérletjegy első oldala.