Egy kis történeti visszatekintés Jászfényszarun a mg-i termelőszövetkezetek megalakulására. Szolnokon 1980-ban jelent meg dr. Petrák Katalin szerkesztésében Közös úton című 408 oldalas könyv, amely a megyében a tsz. mozgalom kialakulásának és fejlődésének történetét taglalta. A kiadvány mellékletében táblázatban szerepel településenként a szövetkezet neve és megalakulásának ideje.
Az adataim innen származnak. Az első mezőgazdasági szövetkezetek 1949-ben alakultak, akkor különböző típusú téeszcsékként. Jászfényszarun a Lenin nevet viselte. A gazdálkodási nehézségek miatt többször átalakult, szünetelt majd megszűnt.
A második fölfejlesztés 1959 előtt, 1955 és 1957-től termelőszövetkezeti csoportként kisebb nagyobb területen a gazdák összefogva Április 4., Új Reménység, Aranykalász néven működtek.
1959-ben sok kisebb földterületen Petőfi, Kossuth, Zöldmező, Haladás, Lehel Kürt, Új Reménység, Aranykalász, Béke néven nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult.
A következő években elindult a centralizálás, 1961-ben Szabadság néven, az Új Reménység és az Aranykalász egyesülésével; 1963-ban Lehel néven, a Lehel Kürt és a Haladás fúziójával; 1964-ben Béke néven, a Zöldmező és a Petőfi egyesülésével; 1966-ban a Béke néven, a Szabadság és Béke egyesülésével jött létre.
Az egy község egy tsz 1975. január 1-el következett be a Béke és a Lehel egyesülésével és Béke néven működött tovább a rendszerváltásig. A törvények alapján történt átalakulások után a jogutódot 2002 végén felszámolták.
A talán a két legfiatalabb Kis testvérpár Gábor és Zoltán javasolta egy volt mg-i termelőszövetkezeti dolgozók találkozójának megrendezését. A kezdeményezést Pál Károly mezőgazdasági gépszerelő, aki 18 évig dolgozott a Béke Mg. Tsz-ben felkarolta, e sorok íróját megkeresve kezdődött el a szervezés 2020 kora ősszén. A járványhelyzet miatt az őszi találkozót a szervezők lemondták.
A felhívást és a jelentkezés módját a városi havilap februári számába közzétettük. Pál Károly többeket személyesen is megkeresett. Számításaink szerint létszámunk sajnos napról napra fogy, de még így is 130-150 fő élhet (sokan mozgásukban korlátozottak), akik rövidebb hosszabb időt töltöttek el a szövetkezetben bedolgozóként, tanulóként, alkalmazottként vagy nagytöbbségük tagként.
A rendezvény új időpontja 2022. március 27. (vasárnap) 14 óra, helye a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár nagyterme lett.
A találkozó előtt 13 óra 30 perckor a Rimóczi-kastély (volt tsz. iroda 1969-2002) mögötti kertben a tsz tagok emlékére egy páfrányfenyő (tudományos nevén Ginkgo biloba) fát ültettünk el. Jászfényszaru közparkjában még nincs ez a fafajta. Wikipédia-ból idézve: A jégkorszakot rokonai közül egyedüli fajként vészelte át Kínában. Ott ismerték meg az európaiak, ezután gyorsan kedvelt dísznövénnyé vált. Európába 1758-ban hozták be Kína Csöcsiang tartományából. 20-35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. Fiatalon karcsú és kevéssé elágazó, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törnek, csak később terülnek szét. Érdekesség, hogy csak 25-30 éves kora után fordul termőre, viszont legalább 1000 évig él. Tavasztól őszig szedhető leveleit gyógyászati célokra hasznosítják.
A fát a FÉBE adományozta, a GAMESZ kertészei az ültetés helyét előkészítették. Az ültetésnél jelen volt Szekeres Zoltánné Víg Éva kertészmérnök, aki szakmailag felügyelte a szakszerű ültetést. A jelenlévők közül a legfiatalabb Kiss Gábor és a rangidős Sárközi János a fa behelyezését és földdel történő takarását, míg Koós Sándorné Kiss Marika a locsolás műveletét végezte. A fa elé egy emléktáblát helyezzünk el. Rajta ez lesz olvasható: A páfrányfenyőt a tsz-tagok, dolgozók emlékére ültették a Tsz találkozó résztvevői 2022. 03.27.
A fát a legfiatalabb volt tsz dolgozók és Győri János Bertalan alpolgármester óvófigyelmébe és védnökségébe adtuk.
A program a művelődési ház nagytermében folytatódott a megjelent 56 fő elfoglalta helyeit, majd Pál Károly köszöntő szavai után, valamennyi elhunyt tsz dolgozó, tag emlékére gyertyát gyújtottunk és egy perces néma felállással adóztunk emlékük előtt. A találkozókor is két volt tagtársunk – Kovács Imréné és Rusai István – hallva feküdt.
Többen egyéb elfoglaltságuk miatt távollétüket jelezték Bense Mihály, Győri Ernő, Nagy János, Turú István. A találkozó részvevőit üdvözölte Balázs Géza és Zelenka Ferenc jelezték lélekben velünk vannak.
Ezt követően is az emlékezés 30 perce következett a tsz 53 évének életéből 228 régi kép hat másodpercenként jelent meg a színpadon lévő vásznon. Itt sokan a jelenlévők közül láthatták magukat, hozzátartozóikat, munkatársaikat, munkaközben, kirándulás, külföldi út kapcsán, de a három Kiváló Termelőszövetkezet cím átvételére készült ünnepségekről, személyes kitüntetésékről is sok képet vetítettünk. Köszönöm azoknak akik régi tsz képeket hoztak be a Városi Értéktárba, így gyűjteményünk tovább gyarapodott.
Tóth Tibor javaslatára bemutatkozó körre indult el a mikrofon, így megtudtuk ki milyen területen mettől meddig dolgozott a szövetkezetben. Végül az is kiderült 4 fő volt jelen, aki 1960-ban – 62 évvel ezelőtt – kezdetett el dolgozni a szövetkezetbe. Pontosan nem lehet tudni, de szövetkezetekben a több mint öt évtized alatt legalább 4000 ember dolgozott rövidebb, hosszabb ideig, de nagyon sokan innen mentek nyugdíjba, biztosítva idősebb napjaikra a megélhetésüket.
A bemutatkozást követően jöttek a visszaemlékezések, anekdoták. Győri János Bertalan elmondta, mint műhelyvezetőnek nem volt könnyű helyzete Sándor, József nap körül. Sok ilyen keresztnevű dolgozója volt és bizony már néhány embert a délelőtt folyamán pihentetni,”elrejteni” kellett. Az is kiderült, hogy a tsz elnök Csikós Ferenc miért fújt vissza vonulót, hogy a kisgépeseknek éjszaka nem kellett szántani. A bűvészetben is van néhány olyan trükk, melyet valamihez társítani kell és akkor jobban meg maradt az emlékezetbe. Ezt igazolja az a tény, hogy 50 év távlatából is megmaradt az emlékezetemben a tsz első Polski Fiat autójának rendszáma. Igaz ez nem nekem, hanem Kiss Sándor pénzügyi vezetőnek köszönhető. Sanyi bácsinak olyan rögtönzött különleges tehetsége volt, hogy ha begördült a hetvenes években egy személyautó az iroda udvarára az íróasztalánál felállva az ablakon kinézett és a rendszámról rögtön mondott egy mondókat. A Béke tsz-nek a lovas hintó után, az első személygépkocsija egy használt Warszawa gépkocsi volt. A hetvenes évek elejére már új kocsi vásárlására is telt, így 1972-ben André Sándor a Merkúrtól megérkezett az új Polski Fiat.1500 személygépkocsival. Sanyi bácsi kinézett az ablakon és már mondta is „bedöglik 73 májusában” így maradt meg bennem, a rendszám BE 73-05.
Gorcsakovszki Györgyné Marika énekével szórakoztatta a jelenlévőket, a refrének éneklésében a közösség is besegített.
Nagy Sándor a tsz építőrészlegének vezetője 1969 januárjában Zárszámadás címmel verset írt:
Csattognak a gépek, peregnek a számok
Nagy nap lesz itt még ma, meglátjátok.
Nem lehet tudni mit, hoz a jövő,
Búcsúszó nélkül elment a főkönyvelő.
De van ez így néha,
Futkos is szerényen a Béla.
Találjátok ki mi lesz „na”?
Leált a statisztika.
Hibaponttal a könyvelésnél tele a polc,
Mégis a százalék százhuszonnyolc.
Hogy, hogyan ez, nincs, ember ki megfejti,
nem találta ki ezt, még Bódis Berci.
Higgadtan válaszolt a Csikós,
Így a közgyűlés vége csattanós.
A fenti versnek, ami a tartalmát illeti, a 128 % azt jelentette, hogy 1969. január 29-én minden dolgozó az éves kereseten felül, fizetésének arányában 3,36 hónapnyi pénz kapott.
Az ízletes vacsorát a Kató Kft. dolgozói készítették, azt követően még a résztvevők sokáig idéztek fel az emlékeket, nosztalgiáztak és csak a szépre emlékeztek.
Köszönjük az ötletgazdáknak, Pál Károlynak a szervező munkáját. Többen jelezték a táblaavatót is találkozó keretében szervezzük meg. A viszont látással búcsúztunk egymástól.
Tóth Tibor
Fotó: Glonczi Rudolf
1./ Rimóczi-kastély pagoda mögött páfrányfenyő ültetése.
2./ Csoportkép az elültetett fánál.
3./ A művelődési ház nagytermében Pál Károly főszervező köszönti a résztvevőket.
4./ A színpadi lépcsőn a résztvevők csoportképe
