2023 márciusában lesz 150 éve, hogy átadták a Hatvan – Szolnok vasútvonalat, a közelgő jubileum kapcsán korabbeli közlönyökből, újsághírekből ismerhetjük meg a jászfényszarui történéseket.
A vasútvonal korszerűsítése, felújítása 1920 után a kor színvonalához igazítva folyamatosan történt. A két világháború között egyes állomás közökben a síneket cserélték ki. A második világháború után 1963-1968 között a felépítményt 48-as sínekkel, betonaljzatokkal (a korábbi faaljzatot kicserélve) újították fel és hézag nélküli vágányrendszert képeztek ki. Jászfényszarun 1965-ben a 3. kitérővágányt kialakították, melynek a Szlávik Mihályék tanyája áldozatul esett. A 3. vágányhoz való közelsége miatt kisajátították. Így Jászfényszaru is háromvágányos, a vonatok találkozására alkalmas szolgálati hely lett. 1973-ban elkezdődött a Hatvan – Újszász vasút vonal villamosítása.
A Szolnok megyei Néplap 1976. január 16-i szombati számából, tudjuk „Az Újszászi vasútállomáson tegnap (január15) ünnepélyesen átadták a forgalomnak az Újszász-Hatvan között épült villamosított vasútvonalat…. Kivitelezésre 81 millió forintot költöttek. Ezzel a fejlesztéssel lehetővé vált, hogy ezen a vasúti vonalon a korábbi 50-60 kilométer helyett óránként 100 kilométeres sebességgel közlekedjenek a vonatok…”
Jászfényszaru állomást is ellátták egyközpontos korszerű biztosítóberendezéssel. A forgalom irányításához csak egy személy szükséges. A kézzel tekert sorompót a 32-es főút Jászfényszaru állomás útátjáróján 1978 októberétől felváltotta a fénysorompó.
A fejlesztések mellett az élőállat vasúti szállítása Jászfényszaruról megszűnt, így a kiépített felhajtót, majd a vasúti hídmérleget lebontották illetve felszámolták. A zöldáru vasúti szállítása belföldre, külföldre egyaránt folyamatosan csökkent, majd megszűnt, így a zöldség raktár, később a nagyraktárt is lebontották, mára már csak az alap látható.
A Magyar Államvasutak Részvénytársaság 2000-ben megjelent Magyar vasúttörténet című könyvében Jászfényszarut a Hatvan Szolnok vasútvonal négy nagyobb forgalmú állomásai között említi. Az utóbbi évtizedben a vonal állomásainak helyi személy- és áruforgalma csökkenő jellegű, míg a tranzitforgalma megmaradt. Jászfényszarun vasúti tengelyen érkező és feladásra kerülő árú mára teljesen eltűnt.
Egyedül a személyszállítás maradt meg, de a helyi jegykiadás is megszűnt. Jelenleg hétköznap 4 óra 22 perckor indul Szolnok felé az első és 22 óra 35 az utolsó vonat, közben 15 személyvonat közlekedik az 57 km szakaszon, 1 óra 5 perc menetidővel. Szolnokról vissza az első 3 óra 23 perckor, az utolsó 21 óra 33 perckor közben 15 személyvonat közeledik. Szombat és vasárnap a reggeli és esti, indulások azonosak csak napközben 8 járat közlekedik oda és vissza is.
Az állomáson a felszállást megkönnyítő peron kiépítésére nagyszükség lenne, az idősebb korosztály fel és leszállását a peron hiány nagyban nehezíti.
Állomásfőnökök: Erdei Zsigmond után Rozgonyi Tibor, Vidovich László 1958 és 1971 között teljesített itt szolgálatot. A település közéletébe tanácstagként vett részt. Őt fia ifj. Vidovich László váltotta, akit 1976-ba Jászberénybe helyeztek. ifj. Patyi Lajos lett az új állomásfőnök, őt Nagykátára helyezték. Kovács Sándor után, … Horti Katalin, aki később Pusztamonostorral két állomást felügyelt. Jelenleg a jászfényszarui állomás is Siket Csabáné vezette jászberényi állomásfőnökséghez tartozik.
A személyszállítás mellett, a közutak teherforgalmának, valamit a káros anyagkibocsátás csökkentése miatt véleményem szerint a vasúti teherszállításra nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben.
Tóth Tibor
Fotó: 1./ Vidovich László állomásfőnök a forgalmi iroda bejárata előtt 1970-ben
2./ A vonalkorszerűsítés a fatalp csere betontalpakra 1965-ben a vágányzár miatt Jászfényszarun az utasok vonatpótló autóbuszokra szállnak át és Pusztamonostortól vonattal folytatják az utazást.
A képeket ifj. Vidovich László adományozta a Városi Értéktárnak
