A Budapesti Hírlap (napilapként hétfő kivételével 1881 – 1938 évek között jelent meg) a LII. évfolyam 166. száma 1932. július 27 szerdai számában a 6. oldalon olvasható: „(Egy kántortanító ötvenéves jubileuma.) Velsinszky József jászfényszarui római katolikus kántortanító most töltötte be ötvenéves szolgálati évfordulóját, amelyből negyven évet az egri egyházmegye, illetve Jászfényszaru katolikus egyházközségének szolgálatában töltött. Az ősz kántor kántortanító az 1879-i szegedi árvíz alkalmával, mint a félegyházai tanítóképző-intézet növendéke részt vett a mentési munkálatokban.”
A fenti hír a Nemzeti Újság (keresztény politikai napilap hétfő kivételével 1919 – 1944 között jelent meg) XIV. évfolyam 166. szerda Budapest 1932. július 27-i szám 6 oldalán olvasható: „(Szolgálati jubileum) Szegedről jelentik: Velsinszky József…”
Jászfényszaru község képviselőtestületének, mint egyházvédnökség 1941. augusztus hó 27 napján tartott gyűlésén a következő 31/1941. ev. kgy. határozatot hozta: „A képviselőtestület mint egyházvédnökség egyhangulag elhatározza, hogy a kántori teendők ellátását úgy kivánja rendezni, hogy a jelenlegi kántornak Velsinszky Józsefnek, tekintettel arra, hogy öregsége miatt tovább szolgálni már nem tud, a kántori javadalom terhére megélhetést biztosító kegydíjat kiván megállapítani, a fennmaradó javadalom terhére pedig a kántori állást véglegesen betölti azzal, hogy az újonnan megválasztandó kántor csak Velsinszky József kántor halála után léphet a javadalom teljes birtokába.
Amennyiben Velsinszky József kántor továbbra is itt kiván lakni a kántori lakásban egy külön bejáratu szoba átengedésével lakást is biztosít részére azzal, hogy a lakás többi részében a rendelkezési jog kizárólag az új kántort illeti meg.
Velsinszky József kántor kegydíját havi 100 pengőben kívánja az egyházvédnökség megállapitani. Gyila Ferenc főjegyző”
A Dunántúl (napilap Pécset megjelent hétfő kivételével 1911-1944 között) a XXXIII. évfolyam 184 szám vasárnap 1943. augusztus 15-én a 2 oldal hírek néhány sorban rovatban olvasható „ Elhunytak: … Velsinszky József kántor Jászfényszaru, …”
Lemondásának elfogadásakor 59 szolgálati idővel rendelkezett ebből 49-et Jászfényszarun töltött. A kántori teendőket többségében helyettes kántor látta el.
Végleges megoldást Koltay József 1946. február 26-ai megválasztása jelentett, aki 50 évig szolgálta a jászfényszarui híveket.
Családtörténet: Velsinszki József (1862-1943) Kiskunfélegyházán a Tanítóképző-intézetben kántor tanítói képesítést szerzett. A tanítói oklevelének megszerzése után Kiskunmajsára került. Itt ismerkedett meg Hamza Juliannával (1861-1904) és Nagykőrösön 1884-ben hazaságot kötöttek. Itt született felnőtt kort is megélt Kázmér (1885-1932), Ludmilla Flóra (1889-1960) htb., akit Piffkó Antal tanító (Jászfényszarun tanított1905-1909 között) vett feleségül és Jászberényben éltek. A férj a Jászberényi Tanonciskola igazgatója, majd rajztanára volt.
A Velsinszky család 1892-ben került Jászfényszarura kántornak, már itt született Aranka Mária (1893-1959), aki tanár lett, Zoltán (1897-1973) orvosi diplomát szerzett, Hajnalka Irén (1900-1981) htb., akit feleségül vett Seress Gábor Sándor (1897-1984). További gyermekek, akik rövid ideig éltek: Ilona (3 hónapot), Aranka Valéria (4 évet), Margit (2 évet), Aladár (3 hónapot), Gyula (10 napot), és József Gyula (2 hónapot).
A férj első házasságából összesen tizenegy gyermek született.
Velsinszky József a gyászév letelte után 1905-ben Jászfényszarun feleségül vette a Jászberényi születésű Hamza Margit (1881-?) tanítót, aki 1901-1924 között a jászfényszarui Rk. Elemi Iskolában tanított. Neve szerepel a Tanítók Emlékművén lévő borz lapok egyikén. A férj a kántori állás mellett 1905-1915 között szintén a helyi iskolában tanított, az Ő neve is szerepel a Hallhatatlanok olvasókönyvében. Hamza Margit halálázási ideje jelenleg nem ismert, de az 1941-es képviselőtestületi határozatból tudjuk ekkor már a férj özvegyen egyedül élt.
A második hazaságból további öt gyermek született. József (1906-1921), Piroska Róza (1908-1981), aki tanári képestést szerzett és feleségül ment dr. Fehér Géza (1901-1937) jogász, Magyar Királyi háziipari felügyelőhöz. Katalin Júlia (1910-1986), aki tanári pályát választotta, a férje Apáti Antal szintén tanár volt. Rövid idegig éltek László (tizenévesen halt meg) és Klára Margit (1917) (5 napot élt).
Összegezve Velsinszky József megélte a hatvanéves jubileumát, 51 évet élt Jászfényszarun, ebből 49 évig kántori feladatot látott el és mellette még 11 évet az elemi iskolában is tanított. Felesége és egyik veje szintén tanított a helyi iskolában. 55 éves volt, amikor 16. gyermeke Klára Margit született. 81 évesen távozott a földi világból.
Velsinszky József és II. feleség Hamza Margit, két fiatalon elhunyt gyermekük és fejük dr.Fehér Géza sírja a Szent Kereszt temető IV. stációja mögött az első teljes sorban található. Kezdetben ez volt az első (díszhelyként is funkcionáló) sor.
Velsinszky József születésétől 160 év, halálától 79 év telt el.
A síron is meglátszik az idő múlása az Egyházközséggel összefogva 2023-ban jó lenne a sírt felújítani és védetté nyilvánítani.
A képet és családtörténet anyagának egy részét Egerből dr. Seress Gábor (1950-) dédunoka, FÉBE-tagtól kaptam, melyet ezúton is köszönöm.
Tóth Tibor
Fotó:
1./ Velsinszky József
2./ Síremlék részlet Fotó: Tóth Tibor
