ANNO sorozatunkban arról adunk tájékoztatást, hogy 100-130 évvel ezelőtt milyen szövetkezeteket működtettek eleink a településen.
A Központi Értesítőt kiadja, a Kereskedelmi miniszter megjelenik hetenként kétszer. A LXV. évfolyam 1920. február 26-án 17. számának 10 oldalán olvashatjuk.
A Szolnoki törvényszék 1920. január 20. Ct. IV. 148.168/1/1920 -17 rendelkező végzésével bejegyezte a Jászfényszaru és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezetet. Főtelep Jászfényszaru. Idézet a határozatból: „Ezen korlátolt felelősségű szövetkezet az 1918. évi junius hó 23. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.
Székhelye: Jászfényszaru.
A vállalat czélja, hogy tagjait és hozzátartozóit olcsó és jó minőségű háztartási és gazdasági czikkekkel ellássa és termékeik eladását közvetítse.
Tartalma: határozatlan idő.
Alaptőkése: a tagok által befizetendő üzletrészek, melyek értéke üzletrészenként husz korona. A tagok a társaság kötelezettségeért üzletrészük ötszörös névértéke erejéig felelősek.
Az igazgatóság áll 7 tagból. Igazgatósági tagok: Hebrony Kálmán, dr. Ürményi József, Winkler Bertalan, Kiss Sándor, Ballagó Béla, Bartus Imre, Bujáki Sándor.
A czég érvényességére a szövetkezet irott vagy nyomtatott czége alá két igazgatósági tag sajátkezű aláírása szükséges.
Minden, a társaság nevében kiadandó hirdetmény a Budapesten megjelenő Gazdaszövetségben fog közhirré tétetni.”
Egy üzletrész 20 korona volt, hogy mit ért ez akkor ahhoz egy kis pénztörténeti ismeret szükséges.
Az osztrák-magyar koronát 1892-ben vezeték be és 1918 novemberéig volt érvényes fizetőeszköz. Egy korona 100 fillért jelentett. Az Osztrák-Magyar-Monarchia felbomlása után az utódállamok saját pénz vezettek be.
A megmaradt új magyar határok között az új pénznem a magyar korona lett, a váltópénze is maradt a fillér. Az elősző osztrák-magyar koronát egy az egyben váltották át az új koronára. A háború utáni súlyos gazdasági helyzet, az átváltási felülbélyegzéssel való vissza élések következtében jelentős inflálódás indult el. A folyamatot 1927. január 1-el bevezetett új pénznem a pengő tudta megállítani.
Vissza térve mit ért 1918-ban egy korona azt a tojás áron lehet bemutatni és viszonyítani. Hivatalosan rendelkezésre állnak Budapesti Vácsárcsarnok korabeli havi átlagárak, hogy 1 tojás mibe került. Az adatok az év decemberi hónapjára vonatkoznak. 1917-ben 52 fillér, 1918-ban 90 fillér, 1919-ben 6 korona 50 fillér a szuper inflációt mutatva 1923-ban 850 korona, 1925-ben 2500 korona.
1918-ban 20 korona üzletrész = 2000 fillér (1 tojás 90 fillér) ez 22 tojás árának megfelelő összeget jelentett.
Tóth Tibor
