Fekete István (1900-1970) magyar író idézete alapján „Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.” Ezen írással tisztelői, szerettei nevében szeretnék rá emlékezni.
Radics Flórián 80 évvel ezelőtt, jeles napon a redemptio emléknapján május 6-án született. Néhány nap híjával 73. születésnapja előtt hagyott itt bennünket.
Életutja példa lehet számunkra. Korosztályából nem mindenki végezte el a nyolc általánost. 1957-ben elballagott iskola társaival, de szülei taníttatni nem tudták, így rögtön munkába állt. Munka mellett később szakmát szerzett és az építőiparban brigádvezetőként dolgozott.
Közösségi munkánk során közel három évtizedes barátinak mondható kapcsolatban voltunk. Fiaival is az ifjúsági mozgalomban együtt tevékenykedtünk.
Keveseknek adatott meg, hogy a település közéletében a választók, a képviselő testület 43 éven át bizalmat szavazott számára. 1973-ban 30 évesen lett lakókörzetének tanácstagja. A rendszerváltás után haláláig az önkormányzatban képviselte tovább a helyi cigányság ügyét, szószólóként, képviselőként vagy külsős bizottsági tagként.
A cigányság életkörülményeinek javításáért, érdekeinek képviseleteiért dolgozott, de soha nem más közösségek rovására. Voltak állmai, állhatatos, kitartó, szívós munkával, néha apró lépésekkel, de az állmainál is több, még életében meg valósult. 2016-ban halálakor az alvég és felvég rendezettsége, közmű ellátottsága között már különbség eltűnt.
2012-ben a Szent József Szabadidőpark avatásakor úgy gondolom munkásságra ekkor került fel a korona.
Élete során folyamatosan kutatta a cigányság Jászfényszarura kerülésének idejét, beilleszkedését. A Cigányzenész emlékmű felállításakor általa jutottunk a helyi muzsikusokról értékes információk birtokába.
Egyik kezdeményezője voltam, hogy a 1992-ben alapított Jászfényszaruért Emlékéremet az elsők között 9. ként 1998-ban megkapta.
Betegsége kapcsán utolsó években többször meglátogattam lakásán jókat beszélgettünk. Egyszer elmondta hogyan fogy a nemzet, ők négyen voltak testvérek. Mezi Piroskával kötött házasságból már két fiú és egy leány született. Gyerekeik már csak két-két gyermeket neveltek fel. Félt attól az unokáinak már csak egy-egy gyermeke lesz. Életében egy dédunokáját láthatta meg. Azóta született még egy és a harmadik is útba van, és remélem nem ez az utolsó.
A Jászfényszaru Roma Nemzetiségi Önkormányzata május 20-án a Cigányzenészek emlékműve avatásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen már testileg nem volt jelen. Biztos vagyok benne elégedetten néz le fentről, hogy vannak méltó folytatói és tovább haladnak a már kitaposott úton.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: Radics Flórián 1957-es ballagási tabló képe
