Jászfényszaru elöljárósága 1913-ban – 110 éve – elhatározta, hogy a meglévő iskola mellé nyolc tantermes újiskolát épít. Arról is döntöttek, hogy a jelenlegi iskola, amely 1880-ban épült karbantartását is elvégeztettik.
A Pesti Napló magyarországi politikai napilapban megjelentekből ismerjük a korabeli történéseket. Az újság első száma 1850. március 9-én jelent meg és 1939. októberéig folyamatosan kiadták.
A Pesti Napló Budapest, 141. számában 1913. június 15. vasárnapi száma Vállalkozók rovatában olvashatjuk: „Iskolaépítés. Jászfényszaru község előljárósága junius 23-án versenytárgyalást tart egy új elemi népiskola fölépítésére s a jelenlegi központi elemi népiskola helyreállítására. Bánatpénz 5 %.”
A Pesti Napló Budapest, 159. számában 1913. június 6. vasárnapi száma Vállakozók rovatában olvashatjuk: „Jászfényszaru. Jászfényszaru község előljárósága junius 23-án versenytárgyalást tartott egy új elemi népiskola felépítésére s a jelenlegi központi elemi iskolahelyreállítására. Ajánlatott tettek: Piffkó Dezső (Jászberény) 62.260 Biró Lajos és Piffkó János (Jászberény) 63.839 és Ring Gyula (Hatvan) 66.853 koronával. Ezen utóbbi ajánlatot elfogadták.”
A Pesti Hírlap napilap (hétfő kivételével minden nap megjelenik) XXXVI évfolyamának 18. számában 1914. január 21. szerda 37. oldalán olvashatjuk: „Iskolafölszentelés Jászfényszarun. Jászfényszaru község közadakozásból összejött nyolcvanezer korona költséggel új népiskolát építtetett. Az iskola fényes ünnepségek közt most adták át rendeltetésének. A díszes iskola építése körül különösen nagy érdemeket szereztek Hebrony Kálnán plébános, dr. Ürményi József községi főjegyző és Winkler Bertalan földbirtokos.”
Az osztrák–magyar korona az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt. 1892-ben vezették be, de csak 1900. január 1-jétől lett kötelező a koronában való számítás. 1918 novemberében, a Monarchia első világháborút követő felbomlásával megindult az utódállamok önálló pénzkibocsátása, mely az osztrák–magyar korona forgalmának visszaszorulásához, majd megszűnéséhez vezetett. Egy korona 100 fillérre oszlott.
Viszonyítási alap: 1913 közepén 1 kg liszt 21 fillér, 1 kg kenyér 19 fillér, a burgonya kilója 5 fillérbe került. A 63.839 korona, = 6.383.900 fillér, ez kenyérbe átszámítva 335.995 kg kenyérnek felelt meg.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: Fiúiskola korabeli képeslapról
