Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató, Jászfényszaru Nagyközség földrajzi nevei II. Belföldi nevek című 1982-ben beadott megyei pályázatából tudjuk, hogy az első artézi kút az alispáni jelentésben szerepelt (1901) Jász-Fényszarun most van létesítése folyamatban. A község kutja szemben a Városháza nagykapujával, a lebontott leányiskola sarkától vagy 10 méterre volt. 1935-től négy csövön folyt rajta a víz. A tűzoltók lajtos kocsija mindig ott állt mellette (fahordó). A kövesút építése miatt elvezették a vizet a Templomkert elé. Ezt követően folyamatosan 1954-ig további 10 artézikút létesült. A két világháború között Kiss István, Dózsa György út 23. portán 1918-ban, az Ady Endre úti Tejüzemnél 1937-ben létesültek mélyfúrású 90 m feletti kutak.
Kutatásom során, a Budapesten kiadott Magyar Kereskedők Lapja – a kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás közlönyében – a Huszonegyedik évfolyam 1901 - 31. számának augusztus 4-én megjelent lap 5 oldalán olvashatjuk: „Pályázati hirdetmény. Jászfényszaru község felsőbb hatósági jóváhagyással egy artézi kut furására pályázatot és ennélfogva felkéretnek a pályázni óhajtók, hogy ajánlataikkal legkésőbb folyó évi augusztus hó 15-ig Jászfényszaru község elöljáróságához adják be. A feltételek Jászfényszaru község főjegyzőjénél megtekinthetők. Jászfényszaru, 1901. július 17-én. Tiringer J. főjegyző”
A város főterén a millenniumi év alkalmából – az első artézi kút emlékére is – díszkutat állított az önkormányzat, melynek ünnepélyes felavatására 2001. augusztus 19-én került sor. Az avatóbeszédet Varga Mihály pénzügyminiszter mondta.
Az alkotás azt is jelzi, hogy (100 évvel korában) ezen a helyen volt a település első artézi kútja. A kúton található bronz plakettek és díszek Szabó Imrefia Béla szobrászművész-tanár, városunk díszpolgárjának alkotásai, mely Galambos Sándor fémöntőmester szentendrei műhelyében készült. A kőmunkálatokat Molnár Sándor kőfaragómester pilisvörösvári telepén készítette.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: Régi képeslapon az első artézi kút.
