A Mi újság Fényszarun? helyi lapban 1997. júliusában jelent meg egy írás a felelős szerkesztő tollából. Az írás apropóját az adta, hogy Jászfényszaru önkormányzata egy díjat alapított egy általános iskolai tanulónak. A „fair play” (ejtsd: fer plé) angol kifejezés, jelentése: becsületes, sportszerű játék. Nem lévén találó magyar megfelelőt, így neveztetett el az a díj, melyet 1999. június 17-én a „A jótanulók fogadásán” Győriné dr. Czeglédi Márta harmadikként Kiss Mónika VIII. a. tanulónak adott át a Régi Kaszinó étteremben. Az oklevéllel könyvjutalom járt.
Sorozatunkban felváltva megkeressük a korábbi diákpolgármestereket, a Fair Play-díjasokat arról faggatva őket, hogy hogyan alakult azóta életük.
Névjegy:Kiss Mónika 1984-ben született. A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium humán tagozatán érettségizett 2003-ban, diplomáját 2010-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán szerezte, jogász szakon.
2021-ben ment férjhez Klein Richárdhoz, akivel egy közös gyermeket nevelnek, Emíliát., valamint gyakran tölt időt a családnál Richárd első házasságából született kisfia, Noel is. Férjével 2019 óta Csepelen élnek.
A diploma megszerzését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága ellenőrzési szakterületén helyezkedett el adóellenőrként, majd az adóhatóság több szakmai területén is dolgozott jogászként. A több mint 5 éves adóhatósági munkát követően 2015-ben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézeténél (átalakulást követően: Budapest Főváros Kormányhivatala Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága) helyezkedett el jogászként, ahol gyermeke 2021-ben történő megszületéséig dolgozott. Jelenleg a Budapest Főváros Kormányhivatal II. Kerületi Hivatala Hatósági Osztályán dolgozik kormánytisztviselőként.
Hogyan befolyásolta a Fair Play-díj és egyéb általános iskolai közösségi munkák a további tanulmányaidat, előmeneteledet?
A Fair Play-díjra a 8 éves tanulmányi eredményeim és az iskolai évek során tanúsított közösségi életben való szerepem elismeréseként gondolok, amely természetesen nem csak az én érdemem, mivel a korábbi tanítóim és tanáraim olyan tudást adtak át, valamint olyan példát mutattak, amelyet további tanulmányaim során is könnyen tudtam hasznosítani. Egy ilyen jellegű elismerés motiválja az embert arra, hogy a továbbiakban is kitartóan, szorgalmasan tanuljon, teljesítsen a további tanulmányai során a középiskolában, aztán az egyetemen/főiskolán és vegyen részt aktívan a közösségformálásban, amely nagyban hozzájárul a jellemfejlődéshez is.
Hogyan érzed, az elképzeléseidet megtudtad-e valósítani a munka világában? Milyen csalódások, sikerek értek?
Az egyetemi éveim alatt már egyértelművé vált, hogy a közigazgatási jog áll hozzám a legközelebb és a közigazgatásban szeretnék elhelyezkedni hosszú távon, amely egy biztos életpálya lehetőségét nyújtja. Pályakezdőként az adóhatóságnál számos olyan tapasztalatra, szakmai tudásra tettem szert, amely a későbbi munkavégzéseim során biztos alapot jelentett a tovább fejlődéshez. A közigazgatásban immár a 14. évemet töltöm, habár úgy érzem még mindig van mit tanulni és fejlődni a változó jogszabályi környezetet és a számos szakterületet tekintve, de ez egyáltalán nem esik a nehezemre, szeretem a kihívásokat.
Milyen jövőbeni terveid vannak, bármilyen területről is legyen szó?
Ami a munkámat illeti, szeretnék szakmailag még többet fejlődni és jobban kiteljesedni, amennyiben a cseperedő gyermekem engedi, hiszen a családdal együtt töltött idő is legalább annyira fontos számomra. Férjemmel költözést is tervezünk a közeljövőben, reméljük minél hamarabb megtaláljuk a nagyobb életteret biztosító és munkahelyeink megközelítése szempontjából ideálisabb helyen fekvő közös otthonunkat.
Figyelemmel kíséred-e a Jászfényszarun történteket, milyen kapcsolatod van szülővárosoddal, településünkkel, ezzel kapcsolatban mi kelti fel az érdeklődésedet leginkább és milyen forrásból szerzed ismereteidet?
Természetesen figyelemmel kísérem a szülővárosomban zajló eseményeket és gyakran átlapozom a helyi újságot, amikor a szüleimnél vendégeskedünk. A családdal rendszeresen járunk haza Jászfényszarura, ilyenkor szívesen sétálgatunk, játszóterezünk a régi vásártéren vagy focizunk a focipályán a gyerekekkel. Az újonnan épült „bringapályát” is sikerült már kipróbálnunk. Minden alkalommal szívesen megyek haza, hiszen a gyerekkori szép emlékeim, gyökereim ide kötnek. Szívesen idézem fel a nyaranta tartott honismereti és az általános iskolai képzőművészeti táborban átélt élményeket, amelyek meghatározóak voltak gyerekkoromban.
A munka, a család mellett milyen szabadidős tevékenységet folytatsz, mik a kedvteléseid?
A munka, a háztartás vezetése és egy eleven 2 éves kisgyermek nevelése mellett nem sok szabadidővel rendelkezem, ha mégis akad, akkor vagy családi programokat szervezünk négyesben, úgymint kirándulás, állatkert, kiállítás vagy férjemmel egy közös színházi előadás. A színház szeretete gyerekkorom óta jelen van, hiszen több éven keresztül jártam színházba Szolnokra a Szigligeti Színházba.
Részt vennél-e a volt iskoládban megszervezendő diákpolgármesterek és Fair Play-díjasok találkozóján?
Amennyiben lenne, ilyen találkozó szívesen elmennék és találkoznék a régi általános iskolámból való diákokkal, érdekelne mi történt velük, hogy alakult az életük.
Köszönöm, hogy válaszoltál kérdéseimre. Visszaemlékezésed alapján igazolódott, hogy mennyire fontosak a gyermekkori élmények. Igaz nekünk felnőtteknek (akik reszt vettek benne) is szép és örök élményt jelentett a FÉBE honismereti táborai, a képzőművészeti napok programjai, a gyermekekkel való foglalkozás.
Tóth Tibor
Fotó:
1./ Dr. Kiss Mónika - 2023
2./ Kiss Mónika tablókép 1999
