Lapunk márciusi számában jeleztük 22 év után a nagyszabású jászfényszarui Orvosok emléktáblájának avatása kapcsán szervezett Orvostalálkozó után az akkori fiatal, kezdő orvosokat megkeresve érdeklődünk hogyan alakult élete az elmúlt évtizedekben.
Névjegy: Tóth Lajos 1965. október 7-én született Jászberényben szülei - Tóth Lajos és Pethes Margit (Katalin) - negyedik gyermekeként, három lány után „ Kisöcsi”-nek. Az általános iskolát Jászfényszarun végezte, az 1. osztályt még a „Kastély” Iskolában a másodikat a benti „Régi” Iskolában – Kiss Szidónia szárnyai alatt, majd a 3-4. osztályt már az „Új” Iskolában Kiss Lászlóné osztályában. A felső tagozatban osztályfőnöke Virág István volt. A középfokú tanulmányait Szolnokon a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolába folytatta, az Egészségügyi Szakközépiskolai részen. Már itt elkezdte az ismerkedést a betegek ápolásával és gyógyításával, amelyben már akkor segített legidősebb nővére dr. Tóth Katalin, aki akkor a szolnoki Hetényi Géza Kórház Gyermekintenzív részlegén dolgozott. Az egészségügy felé fordulást szintén támogatta a legfiatalabb nővére is, aki gyógyszertári asszisztens lett és ebben a szakmában dolgozott nyugdíjba meneteléig. Az 1984-ben megszerzett érettségi után tanulmányait az akkor még Szegedi Orvostudományi Egyetem, majd Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen (jelenleg a Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kara) folytatta, ahol 1990-ban szerzett diplomát. Első és ez idáig egyetlen munkahelye a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet. Először a Belgyógyászati osztályon – belgyógyászatból 1995-ben szerzett szakvizsgát - , majd a 2000-ben megszerzett gasztroenterológiai szakvizsga után a Gastroenterologiai Szakrendelés és Endoscopos laborban dolgozott és dolgozik a mai napig. Főorvosi kinevezését 2004-ben kapta meg. 2008-tól néhány évig a Főigazgató Járóbeteg Ellátási helyettese is volt. Még az egyetem alatt 1989-ben megnősült – felesége dr. Papp Anikó fogorvos, egyetemi szerelem. Három fiuk született: Lajos Bálint közgazdász, Kristóf fogorvos lett. A legfiatalabb Máté pedig jelenleg szintén a Szegedi Egyetem Ált Orvostudományi Karának hallgatója. Három unoka vidámítja az életüket: Zente és Lajos Albert, pontosan egy hónap különbséggel születtek így mindketten két évesek, valamint az első lány a családban Blanka Laura, aki fél éves.
Milyen fényszarui emlékre, eseményre gondolsz vissza szívesen?
Tulajdonképpen 14 éves koromig voltam szorosan vett fényszarui lakos. Utána a szolnoki középiskolai időben, már csak hétvégente, az egyetemi időben meg már szinte csak havonta voltam itthon, meg persze a nyár egy részén. Így az élményeim is elsősorban gyermekkoriak, a barátokkal való csatangolások a határban, később az iskolai programok és az osztálytársak.
A Templom, ahová édesanyámmal sokszor mentünk együtt díszíteni és takarítani. Litkei Antal prépost úr, aki minisztrálás közben is egy-egy kiszólásával kuncogásra tudott rávenni bennünket és aki 1989-ben összeadott bennünket Anikóval. Középiskolás koromban és még később is egy-egy alkalommal a Győri Imivel adott oltárszolgálat. Azt gondolom, az idősebb hívek közül többen is el tudtak volna képzelni bennünket fess kispapoknak. Ezt gondolta kimondva-kimondatlanul persze édesanyám is, de ebben végül az unokája Kovács Tamás, Tamás Atya, a keresztfiam kárpótolta.
Meg persze a foci, hiszen Jászfényszarui Általános iskola csapata Szabó László tanár úr vezetésével 1980-ban a Diákolimpián, a szolnoki döntőbe jutott és szerintem tisztességes helytállással lettünk 6. helyezettek és én voltam a kapus. Így utólag talán nem én voltam minden idők legnagyobb kapusa, de ott mindenki beleadott, ami csak tudott. Máig emlékszem, ott a 6-os döntőben, rajtunk kívül csak a különböző nagy csapatok utánpótlását jelentő sporttagozatos iskolák szerepeltek.
Később is bent maradtam a kapuban, így velem együtt Szegeden az évfolyamok közti egyetemi kispályás bajnokságban az évfolyamunk két alkalommal is bajnok lett, illetve már Mosonmagyaróváron, a városi kispályás bajnokságban is a felső házban vitézkedtünk.
Szóval egy szép, meg persze sokszor tanulságos gyermek és ifjúkor köt ide.
Hogyan kötődsz napjainkban városunkhoz?
Amig édesanyám élt, viszonylag rendszeresek voltak a látogatásaink. Középső nővérem, Magdi halála óta már csak ritkák. Manapság már a keresztlányommal Bettivel és családjával a kapcsolattartás telefonon, az internet és közösségi media felületein történik. A tájékozódás sarokköve persze a „Mi újság Fényszarun?”, melynek rendszeres olvasója vagyok! Alapító tagja vagyok a Fényszaruiak Baráti Egyesületének innen is sok ismeretem van a település közösségi életéről.
Szakterületednek megfelelően, milyen egészségügyi tanácsokkal látnád el olvasóinkat!
Talán három témát érintenék.
Az első, az általános egészséges életmód, pl. mértékletesség az étkezésben, mert saját tapasztalataim is alátámasztják azt az alapvető igazságot, hogy a kilóktól megszabadulni sokkal-sokkal nehezebb, mint idejekorán odafigyelve megakadályozni a túlsúly kialakulását. A rendszeres testmozgás, a napi séta vagy a kerékpározás pl. munkába menet- jövet. A lépcsők használata a liftek helyett és sok-sok egyéb apróság, amelyek egy idő után már természetessé vállhatnak sőt később már hiányozhatnak is.
A második, a szakmámba vágó emésztőszervi jellegű tanácsok. Sajnos még mindig első helyen kell említeni a magyar embernek az alkohollal való kapcsolatát, amiben még most is vesztésre állunk. Itt persze nem kulturált alkoholfogyasztás tiltását kell érteni, hanem - mint a táplálkozásnál is – a mértékletességet. Szögezzük le, tehát, hogy a férfi nem 100 kg-nál kezdődik és az a közszájon forgó tézis sem igaz. hogy „inkább legyen borvirágos az orrom, mintsem vízköves a fogam”! Itt nem csak magunknak tartozunk felelősséggel. hanem azoknak is, akiknek mi adjuk a mintát, a követendő példát. Célzottabb tanácsom a vastagbél daganatok szűrésével kapcsolatos. Alapvetőnek kellene már lennie, hogy legyen a 45-50 éveskortól az évenkénti székletvér szűrés vagy a megbízhatóbb és lényegesen hatásosabb ugyanezen életkortól kezdett és öt évente elvégzett vastagbél tükrözés elvégeztetése.
A harmadik, - pedig talán az első helyre kellett volna tennem- az interneten megtalálható ezerféle információ kellő fenntartással történő kezelése, értékelése. Persze az interneten számos nagyon hasznos információ is elérhető, de számtalan féligazságokra épített, olykor pedig minden alapot nélkülöző, esetleges gazdasági haszonszerzés motiválta szándékosan hamis állítások terjesztése is bőven látható, olvasható. Érdemes józan paraszti ésszel belegondolni az adott leírás, vélemény kapcsán, hogy Cui prodest – Kinek az érdeke? Kinek van haszna belőle? és ez néha segíthet a felszín alá tekintésben!
Végezetül csak annyit, hogy nagyon köszönöm a lehetőséget a megszólalásra!
Mi pedig köszönjük a megszívlelendő orvosi tanácsaidat. Sokan tudják, de sokan nem, hogy nem csak név rokonok vagyunk Édesapaink testvérek voltak. Elfogultság nélkül írhatom le, nem felejtetted el honnan indultál, hol vannak a gyökereid. FÉBE tagjaként a közel 30 év alatt sok nemes ügyet támogattál, legutóbb jelentős összeggel Márkus Mária óvónő emléktáblájának megvalósítását. A szűkebb családon belül is van már négy orvos, a legfiatalabb Máté fiad is orvos lesz. Családon belül már „konzílium” is tartható. Hat fiú után meg jött az első leány Blanka Laura. Fiús szülőként 58 évesen háromszoros nagypapa lettél ez manapság ritka, mint a fehér holló. Biztos vagyok, benne további unokákkal bővülMosonmagyaróváron a Tóth család.
Tóth Tibor
Fotó:
1./ A nagymama dr. Papp Anikó nyakában Lajos Albert, a nagypapa dr. Tóth Lajos nyakában Zente unokák ülnek.
2./ 1986-ban a szeptemberi kápolnai búcsún készült, a fényképen a 21 éves Tóth Lajos látható. A fotó Városi Értéktári gyűjteményből való.
