A Jászberény és Vidéke a Jászberényben kiadott vegyes tartalmú hetilap – 120 évvel ezelőtti számaiban olvashatjuk.
1904. február 7-én a 6. oldalon olvashatjuk: „– Bál Jászfényszarun. A farsangi mulatozásból, Carnevál vigadozásából a jászfényszarui iparosok is ki akarják venni az őket illető részt, mert értesülésünk szerint folyó hó 6-án a Kaszinó összes termeiben (a mai 1926-ban megépült vendéglő helyén állt a cikkben leírt régi épület) jótékonyczélu táncmulatságot rendeznek. A szétküldött meghivók szerint személyjegy: 1 kor. családjegy: 2 korona.”
1904. február 14-én az 5. oldalon olvashatjuk: „– A bál után. A jászfényszarui róm. kath. kör mult hó vége felé tartotta meg szokásos farsangi tánczestélyét a Kaszinó vendéglő összes termében. Ez alkalommal összes jövedelem 202 korona volt, mely összegből mindenféle kiadást leszámítva, a kör könyvtára javára tiszta jövedelemképen maradt: 26 (azaz huszonhat) korona és 40 fillér.”
A második cikkben szerepel a szokásos farsangi tánczestély így biztos ezt megelőzően is tartottak bálokat településünkön.
A két világháború között a húszas évek közepétől még egy megfelelő nagyságú kocsma épült, amely a község tulajdonában ált, a mai Rózsa tér keleti oldalán. Az üzemeltetője Kovács Sándor volt, ez 1953-ban bezárt. A Kaszinó mellett ez az épület is alkalmas volt bálok megtartására. A községi bált, az iparosbált, melyek a legrangosabb bálok voltak a kaszinóban rendezték. A különböző egyleti bálok katolikus leány- és legényegylet, a gazdakör, a béresek bálja inkább az alsó kocsmában tartatott. A helységet üzemeltetők is rendeztek bálokat, táncmulatságot. A bálok egyrészét akkor is jótékonysági céllal rendezték, a tiszta bevételt közösségi célra ajánlották fel. A helységek nagysága sem tette lehetővé, hogy vacsorával egybekötött bálokat szervezzenek. Később az új Kaszinó felépítésével 1926-tól nagyobb helység ált rendelkezésre, a községi és iparos bálon már asztalt is tettek be. A bálokban helyi cigányzenekarok zenéltek, lehetett nótákat rendelni.
A II. világháború után, az ország újjáépítésé, a megváltozott társadalmi környezetben, civilközösségek felszámolásával a régi szokások megszűntek, elhaltak. Az ötvenes években a kisiparosok számának radikálisan csökkent, de Vegyesipari KTSZ-ben dolgozó iparosok tovább vitték a hagyományt. Néhány fent maradt meghívó szerint 1958 és 1959-ben is megrendezték az iparos bált ekkor már a mai Iparcikk Kisáruház nagytermében tartották.
A 60-as évektől már nem elsősorban a farsanghoz kötődtek a táncos rendezvények. Az új főleg ifjúsági közösségek szűkebb körű táncos rendezvényeket rendeztek (szüreti, cigány, szilveszteri, farsangi bálok). Sorra alakultak a helyi rockzenekarok így hátérbe szorultak a korábbi cigányzenekarok az ilyen eseményeken. Jöttek vendég zenekarok először többségében amatőr együttesek, majd ezekből a legjobbak hivatásos zenekarrá váltak. Az előzene varázsa jó darabig eltartott.
Idővel az előzenét a lemezlovasok, diszkósok váltották fel, a fény, hang és a látványé lett a főszerep a zene mellett.
A bálok sorában legtovább a búcsút követő hétfői cigány bál megtartása tartott.
A Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetése – az önkormányzat egyetértésével – 1992. december közepén egy budapesti kft.-vel ötéves szerződést kötött a hétvégeken, pénteken és szombaton diszkó üzemeltetésére. A lakosság véleményét is figyelembe véve az ötéves szerződés nem került meghosszabbításra. Összességében az öt év alatt a város fiataljai helyben minőségi szórakozást kaptak, sok sztárt megismerhettek, és biztos az idő múlása minden emléket megszépít. A nagyterem átalakítása a diszkó kapcsán jót tett éppen az újjáélesztett bálok nagyobb létszám befogadását nagyban lehetővé tette.
A legújabb kori műsorral, étkezéssel összekötött jótékonysági célú bált a FÉBE szervezte meg 30 évvel ezelőtt 1994. március 14-én. Az alkalomra ált össze 17 év után a GOLF- együttes, de zenélt a FITT-együttes is. A rendezvény fővédnöke a jászfényszarui születésű Zsámboki Sándor FM főosztályvezetője volt. A műsorban felléptek: Koltay József, Szabó Krisztina, Bordásné Kovács Katalin, Jáger János. Táncversenyre és tombolasorsolásra is sor került. Az est nettó bevétele 73.300 Ft lett, ezt a Jászfényszaruért Alapítvány megalapításához szükséges 100.000 Ft törzstőkéjéhez használtuk fel. Az első FÉBE bált még 24 követte.
A rendezvény példaként, mintaként szolgált a további bálok elindításához. Két évelteltével útjára indult és mai napig tart az iskolai jótékonysági bál. Az elmúlt harminc évben rendeztek a fehérbot napalkalmából jótékonysági estet, FRBE-, horgász-, sport-, vadász-, lovas- batyus- Erzsébet-Katalin- maszkabálokat többségében a művelődési házban, kisebb létszám esetén a Kaszinó étteremben.
Biztos vagyok benne a következő 30 évben is változnak majd a báli szokások, de a tartalmas, színvonalas szórakozásra a következő nemzedékeknek is szüksége lesz.
Tóth Tibor
Fotó: FÉBE archívum (Tamus Angéla)
- Bordásné Kovács Katalin verset mond
- A táncverseny zsűrije balról jobbra Győri Ernő, Szabó Krisztina, Kovács Andrásné (elnök), Nagyné Kiss Mária, Rékasi Károly
- Tombolát árusító fiatalok balról jobbra Berze Éva, Nagy Sándor, Nádudvari Fatima, Mészáros Zsuzsanna
- Asztaltársaság beszélget balról jobbra Kovács László, Győrimé dr. Czeglédi Márta, Kovács Lászlóné, Nagyné Kiss Mária
