Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim!
Drága Mártika!
Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!
Főtisztelendő Plébános Úr!
Köszönöm a megtiszteltetést Jászfényszaru Város vezetőitől, hogy Magyarország állami ünnepe alkalmából én szólhatok a jelenlévőkhöz.
Ünnepeljük az államalapítást és az állam állapító Szent István királyt. Az új kenyér ünnepe is egyben, ekkor kerül megáldásra az újbúzából sült kenyér.
Az országunk legrégebbi ünnepe. A több mint 1000 éves múlt első századjainak részleteit hitelesen nem ismerjük, sok minden a tudósok között is vitatott. Vannak tények, melyek sarkalatos pontokat jelentenek.
Első királyunkat 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Ezt a tényt is koronként másként értékelték és az aktuális hatalom érdekei szerint ünnepelték.
XI. Ince pápa 1686-ban Buda visszafoglalása kapcsán arról döntött, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
Mária Terézia 1771-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját. A Szent jobb is ekkor került Budára.
1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni Bachkorszakban nem engedélyezték első királyunk ünnepét, és a Szent jobb körmenetet. Az évek múlásával kedvezményeket adott a hatalom és 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át.
A két világháború között a nemzeti érzelmek domináltak. 1938-ban István halálának 900 évfordulója alkalmából Székesfehérváron megtartott országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
1945 után az új hatalom megtartotta ünnepnek először új kenyér ünnepe, majd a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe lett. A hatvanas évektől egyre nagyobb szerepet kapott a szórakoztató jelleg, vízi és légi parádé mellett 1966-tól a tűzijáték, a Debreceni Virágkarnevált is megrendezik. A budai várban a nyolcvanas évektől a mesterségek ünnepét tartanak.
A rendszerváltás után újra van Szent Jobb-körmenet. 1991-ben az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Részben megmaradtak a régi ünnepi szórakoztató szokások és újak is létre jöttek. Az Országház kupola csarnokában ingyenesen megnézhető a Szent korona. A várban és a Duna parton koncertek és családi programok sokasága várja az érdeklődőket. Megkóstolhatjuk Magyarország tortáját.
Szűkebb közösségünk Jászfényszaru lakosságának is legszebb ünnepe a nemzeti ünnepek közül Szent István állami ünnepe. Településünkön az a gyakorlat alakult ki, hogy az ünnep előtti nap délutánján jelenesetben munkaszüneti nap révén, délelőttjén tartjuk.
Országosan is, és települési szinten, az ünnep kapcsán kitüntetéseket adnak át. Az elismerések elsősorban személyeknek, de közösségeknek is szól. Valamilyen átlagon felüli teljesítményt ismernek el a kitüntetésekkel. A teljesítmények jellegéből adódóan az elismerés megítélése sok esetben szubjektív.
A közelmúltban befejeződött Párizsi Olimpián elért eredmények tényleges teljesítményeken alapul, de néha még a teljesítmény mellé szerencse is kell. Az arany, ezüst, bronzéremért, de a további helyezésekért is meg kell küzdeni és csak egy van belőle. Vannak más területek is ahol mérhető az elismerés alapja, felfedezések, találmányok, tudományos kutatási eredmény vagy különleges kulturális sikerek.
Jászfényszaru Város Képviselő testülete mikor titkos szavazással dönt egy-egy elismerésről minden esetben a legjobb szándék vezéreli a döntés hozókat. Az elismerésben részesülőkre büszkék lehetünk. A munka megköszönése nyugdíjba vonulás alkalmából azt hiszem, minden érintettnek jól esik. Az életpálya közben kapott elismerések várhatóan ösztönzően hatnak, hogy a közösség példaképe legyen az adott személy a továbbiakban is.
Engedjék meg nekem, hogy kihasználjam az alkalmat, hogy az ünnepség keretében nemsokára kitüntetésben részesülőknek előzetesen és elsőként gratuláljak, jó egészséget, sok örömet és boldogságot kívánjak. Van, akinek a megérdemelt nyugdíjas évekhez, míg másoknak a további munkájához.
Ilyenkor szoktuk felidézni István király Imre fiához intézet intelmeit. Néhányból 1000 év múltával is vonható le tanulság. Mások az időmúlásával szerepüket vesztették vagy átalakulnak.
Én most nem országos ügyekkel foglalkozom, hiszen azt befolyásolni itt mi helyiek nem tudjuk, legfeljebb a négy évenkénti választás alkalmával.
Viszont ahol éljük minden napjainkat, azt talán jobbá, szebbé tehetjük, az nagymértékben rajtunk múlhat, mi alakíthatjuk.
Fontos, hogy kik vezetik a városunkat. Fontos a hozzájuk való viszony, értem ezen azt, hogy nem elég öt évenként választani, fontos a város vezetőinek munkáját folyamatosan segíteni, figyelemmel kísérni nem csak a rosszat, a jót is észre kell venni. A jó gondolatok viszik előbbre a város fejlődését.
A véleménynek, javaslatok mondásánál az érdektelenség, a közöny, majd posztokban megjelenő nemtetszés, bírálat szerintem nem összeegyeztethető.
Fontos, hogy figyelembe vegyük a település méretét a kialakult adottságot. Ne csak azt vegyük eszre mi nincs nálunk és máshol mi van, hanem azt is mi van nálunk és mi nincs máshol. Mi a település eltartó lehetősége, mert létrehozni valamit sem könnyű, de azt nyereségesen üzemeltetni már kihívást jelent.
Mind ezeket azért hoztam elő mert csodálatos a technika, annak fejlődése, ezt tapasztalom Facebook posztolásoknál.
Végtelenül silányá teszi az emberi kapcsolatokat. Sajnos eljutottunk odáig is, hogy a buszon egymás mellett ülő két fiatal cettel, egymással, ahelyett hogy beszélgetnének. A rossz példa sajnos ragadós.
Ha a gyermekek jót látják és hallják otthon, mert az iskola és a tanár sem mindenható, mint sok szülő gondolja, a szülőiház, az iskola, Fényszaru esetében az egyház közösen tud csak együttesen eredményeket elérni.
Persze ezt többen így is látják, tesznek is érte és vannak kézzel fogható eredmények, míg sokan másokra mutogatnak, abból pedig semmi jó nem származik.
Szent István intelmei között is szerepel a tisztelet. Úgy látom ez egyre jobban fogyóban van, pedig tisztelet egymás iránt, a szomszéd, a vezetőm illetve embertársaink iránt nagyon fontos napjainkban is. A tiszteletből fakad az egymás segítése, megbecsülése. A példaképekre települési szinten is nagy szükség van, aki többet tesz, a helyi közösségért azt érezze a környezete, erre szolgálnak az elismerések is, de a biztató, kedves szavak is.
Sajnos tapasztalom nap, mint nap, hogy a szép magyar beszédünk mennyire szegényessé, silánnyá vált, az összekötő szavaink már számomra ki sem mondhatók, nem itt máshol sem.
Fontos, hogy a közösségi platformot ne csak a rossz példák bemutatására, hanem jók népszerűsítésére is használjuk.
Háboroghatunk egy-egy áram kimaradáson, annak káráról is, de ehhez egyetlen egy Jászfényszarui személy sem tudja befolyásolni.
Viszont amit magunk is megoldhatunk némi önzetlen munkával, azt meg ne várjuk mástól.
Végezetül nem szeretném, ha beszédem túl lehangoló lenne. Hit nélkül nem lehet élni. Hiszem, minden emberben benne van, a jó csak a környezetének ki kell hozni, illetve segíteni, figyelmeztetni kell a jó cselekedetekre. A rosszakat meg el kell kerülni.
Ezen állításomat támasztja alá „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.” – hangzanak el István király intelmei, ma is értékes gondolatai.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!