„Az 1830-as évtizedben Magyarországon is jelentőssé vált a nyilvánosság új formája: a sajtó. Az előfizetők száma folyamatosan növekedett. A mennyiségi változás magával vonta a közönség, s ez által az újságfajták differenciálódását. A napi- és képes hetilapok, a politikai, irodalmi, tudományos és különféle szaklapok között megjelentek a vegyes tartalmú családi és divatlapok is. …
SZAFFNER EMILIAAz első magyar szerkesztőnő és lapja, a Családi Kör 1860. október 14-én indult útjára a Monarchia első, asszony által szerkesztett lapja, a Családi Kör. Egyben ez volt az első magyar szépirodalmi és divatlap, amely képes volt a fennmaradásra két teljes évtizeden keresztül. A szerkesztőnő, Szegfi Mórné Kánya Emília, a kor népszerű írónője volt Emília néven, s lapja révén az akkortájt létrejövő női irodalom központi alakja lett. … A hagyományos női szerep megváltozása és ezzel együtt a női olvasóközönség kialakulása a polgárosodással függ össze. Ám a nők helyzete még Európán belül sem volt egységes, nagymértékben függött az adott ország társadalmi viszonyaitól és az uralkodó vallás révén kialakult szemléletmódtól. …”*
A Családi Kör ötödik évfolyam 4. szám vasárnap január 24-én megjelent lap (folytatólagos számozású az újság) 90 oldalán olvasható Szűkölködő alföldi testvéreinknek! A „Szeretet könyvé”-re előfizetőket gyűjtöttek: „Jászfényszaru (Sczipindes Betti gyűjtése): 3674. Kovách Ferencz; 3675. Dányi István; 3676. Szűcs Mihályné; 3677. Misnay Julia; 3678. Kalocsai Károly; 3679. Sczipindes Betti; (össz. 6. péld).” A számok a megrendelt példány számát jelenti.
Az előfizetésen túl a könyv önköltséges árán túl befolyt összeget rászoruló nők és gyermekeik segélyezésére használták fel. Évente több „Szeretet könyv” (gyűjtő fogalom és nem a könyv címe) megjelenését is biztosította Családi Kör lapkiadó.
Az előfizetők közül beazonosítható Kovács Ferenc, aki 1841-1873 között Jászfényszarunak plébánosa volt, Szűcs Mihályné Berze Terézia (1827-1913) személye ismert, a Kalocsai ház pedig a jelenlegi Rimóczi-kastély helyén állott.
*Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 4. számból idézve
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: Az újság fejléce