Szívgárda, 1920-1948: a Jézus Szentséges Szívét tisztelő és Jézusért apostolkodni akaró 6-14 éves (az elemi ill. a középiskolák alsó 4 osztályába járó) katolikus fiúk és leányok szervezete. Célja: a valláserkölcsi és hazafias nevelés elmélyítése, ezen belül a családi élet megszerettetése, a tekintélytisztelet fejlesztése, a munkára és a kötelességteljesítésre nevelés. - Szervezete a korabeli szokást követte: egy-egy isk. osztály szívgárdistái szakaszt alkottak, élükön a szakaszvezetővel.
A szakaszok alkották a gárdacsapatot, ennek élén a felnőtt csapatvezető állt, akik részben hitoktatók, hitoktatónők, részben tanítók, tanítónők és szerznők voltak. A gárdacsapatokat az országos központ (Bp., VIII. Horánszky u. 18.) irányította, amely évenként tanfolyamokat szervezett a gárdavezetők számára. A ~ a gyermekeket az iskolán kívüli időben foglalkoztatta. Hetenként v. kéthetenként rendszeres összejöveteleket tartottak, arra törekedve, hogy ezek légköre ne iskolai, hanem kedélyes, közvetlen, családias legyen. Ének, beszélgetés, játék közben került sor a rövid hitbuzgalmi oktatásra. Évenként több ünnepséget és kirándulást rendeztek, karácsonykor megajándékozták a szegény gyerekeket… (Magyar Katolikus Lexikon)
Egy imakönyvben került elő 1934-ből, 90 évvel ezelőtt szentkép hátlapjára írt kis lapocska, valószínű az imakönyv tulajdonosa kapta Seress Erzsébettől.
A FÉBE 2022 évben újította fel a Seress család síremlékét a Szent Kereszt temetőben. A sírban a szülök: Seress Gábor (1870-1932), aki kerék- kocsigyártó mester szakmát szerzett. Jászfényszarun és 1897. február 9-án a helyi születésű Menyhárt Máriával (1880-1961) házasságot kötött. A családfő később hentes üzletet vásárolt és hentes és mészáros bejegyzés szerepel a halotti anyakönyvi kivonatban. A házasságból hat gyermek, ebből felnőtt kort három gyermek ért meg, mai szóhasználattal elsőnemzedékes értelmiségi pályát választottak illetve a szülők fontosnak tartották és lehetőségük volt taníttatásukra.
Az első Gábor (1897-1984) közigazgatás képesítést még két húga Ilona (1900-1980) és Erzsébet (1902-1969) Kiskunfélegyházán tanítói képesítést szereztek. Ilona Kiskunfélegyháza külterületi iskolájában helyezkedett el, 1948-tól haza került. Erzsébet képesítés megszerzése után 1923. szeptember 1-től, 1961 évi nyugdíjazásukig jászfényszarui katolikus majd állami általános iskolában tanítottak.
Mi olvasható a szentkép hátlapján: „Ha az élet útjain személy közeleg feléd, fordulj bizalommal az Úr Jézus szent Szívéhez, gondolj igéretedre és nem fogsz vétkezni majd.
Emlékül az utólsó VI. osztályos gárdagyűlésről. Jf. 1934. október 7. Seress Erzsébet tn.”
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: A szentkép elő és hátlapja
