Kutatásom során két könyvben az alábbi Fényszarun született személyekre bukkantam.
Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937 (Budapest, 1938). Az igazolt nemesek névsora. 208. oldal: „dr. Kozma András tszéki* bíró, (szülei Kozma Ignác és Hole Antónia) született Jászfényszaru, 1860. X. 18.” /* törvényszéki/
A Gutenberg nagy lexikon a két világháború közötti magyar kulturális élet nagy vállalkozásaként indult 1931-ben. A külön erre a célra létrehozott Nagy Lexikon Kiadóhivatal irányításával. A nevét a könyvnyomtatás technikai korszerűsítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Johannes Gutenbergről (1400–1468) kapta.
A nagy alakú (17x24 cm-es), 640-670 kéthasábos oldalas kötetekből 9 már 1931-ben megjelent, majd egy tizedik is 1932-ben. Ekkor azonban a még „F” betűnél tartó mű kiadása megszakadt, és később sem fejeződött be. Ennek ellenére az addig megjelent anyag terjedelme majdnem eléri a 3300 nyomtatott oldalt, ezzel a korszak egyik legnagyobb könyvének tekinthető.
A lexikon digitális keresője alapján az „F” betűig két Jászfényszarun született neves személyt is találtam, akik 160, illetve 100 évvel ezelőtt születtek Jászfényszarun.
„Akantisz Viktor, író és bibliográfus, szül. 1864 dec. 6-án Jászfényszaruban. Jogi és bölcsészeti egyetemi tanulmányainak elvégzése és külföldi tanulmányok után a M. N. Múzeum Orsz. Széchenyi könyvtárának könyvművészeti előadója volt. Irodalmi munkássága: Fréron: Portipadour életrajza (1890), A sakkjáték kézikönyve (1896), Az olajfestészetről, Japán mesék (1902), A Todorescu könyvtár katalógusa (1922). Számos cikket írt és sokat fordított Guy de Maupassant, Paul de Koek, Conan Doyle, Arczübasev, Sienkiewicz stb. munkáiból. Kitűnő illusztrációkat készített Grimm Meséi-hez, Auer István, Bán Aladár, Petőfi Sándor verseihez, Malonyai Anthropocalypsis-ához, Némethy Károly földrajzi és Szterényi Hugó természetrajzi munkáihoz.”
„Bőhm Sándor dr. orvos, fogszakorvos, Szeged. 1894-ben született Jászfényszarun. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, doktorátusa 1914-ben kelt. Makón kezdte meg pályafutását. 1933-ban Szegeden nyitotta meg rendelőjét, közben a Stomatológiai Klinikán megszerezte szakképesítését. A háború alatt az összeomlásig az orosz és olasz frontokon harcolt, mint hadnagy szerelt le. A K. cs. k. tulajdonosa*. – Neje: Rákos Rózsa.”
*A Károly-csapatkereszt az Osztrák–Magyar Monarchia katonai emlékérem kitüntetése volt. IV. Károly király által 1916-ban alapított háborús emlékérem, amelyet az első világháborúban teljesített katonai szolgálat során lehetett kiérdemelni.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Képaláírások:
-A sakkjáték kézikönyve (1896) – Vatera. hu
-Károly csapatkereszt –Vatera.hu
