A Csákány Tanya 300 méterre volt a Simon-tó, a Csécselapostól, és a Tobántól Csány felé a parton. A tóközepén víz, benne hal, partján csónak, amelyből halásztak. A közelben mindössze kb. másfél-két km-re épült meg a tanyai iskola és a kápolna. A Vasúton túl, a 32.-es útról nyílik az a dűlő út, amely ma Jászfényszaru és Csány közigazgatási határán van a vége. A dűlő mentén volt dédapám földje melyen épült s tanya, egy homokdombon, melyről minden irányban elfolyt az esővíz.
A dédapám Csákány Sándor (1855-1925) és a dédanyám Harangozó Erzsébet (1856-1924) építtették kb. az 1880-as évek körül, akik 8 gyermeket neveltek. A tanyavilágban sok szorgalmas ember művelte földjét, de még kovácsmunkából élő ember Tóth Sándor is dogozott arra, mert szükség volt munkájára. (ló patkolás, kocsikeréken ráfhúzás, ekevas élezés stb.) Dédapám elsőszülött fia Csákány Sándor (1880-1961) és felesége Kurbic Erzsébet (1880-1959) voltak a ház első lakói, akik 18 évesen költöztek ki a tanyára. A szépen kialakított tanya egy hold területű udvaron állt, benne két szoba, közöttük konyha, tág a hátsókamra búzának, lisztnek és egyéb élelmiszereknek. Alatta pince a bornak, krumplinak. A szobában kemence. Fala bunkózott vert fal volt földből, padlózata deszka, mennyezet is deszkából volt, melyet gerendák tartottak. Az épület végén volt egy cement gyűrűs kút, mellette csirkeól és külső árnyékszék deszkából. Az épület előtt kissé mögötte egy nagy istálló végében disznóól és egy terméskőből épített kút az állatok itatására.
Dédapám halála után fia nagyapám Csákány Nándor (1884-1948) és felesége Cserháti Johanna (1890-1962) lettek a tanya tulajdonosai, itt nevelték fel négy gyermeküket. A tanyához tartozó 12 hold, földön gazdálkodtak.
Itt érte őket a második világháború, a németek visszavonulása, majd a II. Ukrán Front katonáinak az átvonulása. Ukrán katona átmenetileg náluk maradt, egyiket Sándornak hívták és keveset tudott is magyarul. Nagyszüleim a csapatok elvonulása után hazaköltöztek Jászfényszaruba, saját házukba. A tanya üresen maradt.
1949 tavaszán szüleim kitakarították a tanyát és kiköltöztek. Édesapám Harangozó Imre (1910-1998), aki 1994-ben közösségi munkájának elismeréseként 3. ként kapta meg a Jászfényszaruért emlékérmet, édesanyám Rusai Rozália (1915-1997) 5 hold földön gazdálkodtak. Zöldségeket termeltek, dinnyét, paprikát, paradicsomot és uborkát, és 1 hold mákot. Egy kataszteri hold föld az 5755 négyzetméter vagy 1600 négyszögöl. A terméket, melyet kezdetben a vasútállomásra települt kereskedőknek adták el későbbiekben Salgótarjánba, vagy Budapestre a Garai piacra szállították vonattal. A tanyánk előtt ekkoriban szép virágoskert is volt, bekerítve falécből készült kerítéssel, rajta édesanyám színes tejesfazekai/köcsögök. Hátul a kút közelében volt a veteményes kert, benne 3-4 méhcsalád is lakott. Ennek kezelését, a méz „kipergetését” édesapám egyik kedves barátja Tóth Sanyi bácsival végezték. Öcsém Harangozó Miklós itt kezdte az első elemi osztályt a Vasút-tanyai iskolában első tanítója Fónagy Sándor tanító bácsi volt. A hatvanas évek második felében 1970-ig még az iskola működött még Jászberényből is járt ki egy tanító néni vonattal.
Az iskola melletti kápolnában minden második vasárnap volt mise, a községből járt ki a pap Réz Dezső is misézett itt. Szeptember végén Szent Mihálykor volt a templom búcsúja. A tanyán lakó emberek meghívták a faluban élő rokonaikat. Mise után ebéd, majd iskola és a templom körül sergőzés, körhinta céllövölde, cukorka árusitás. Rezesbanda szolgáltatta a zenét, sörivás. Sergőző fiatalok puszival integettek egymásnak, később kéz a kézben sétálgattak a vasárnapi mise után, majd férjhez is mentek, ki Csányba, ki Ágóra, ki meg Pusztamonostorra. Sokan a községből is választottak maguknak férjet/feleséget.
Nekem a 4 gimnáziumi éveimben és a 6 év egyetemen volt az otthonom a Csákány Tanya. Petróleumlámpánál tanultam… Milyen szép volt a lángja…
Sajnos a hetvenes évek közepére elnéptelenedtek a tanyák, az idősek kihaltak a fiatalabbak elköltöttek, így a kápolna az egri érsek engedélyével lebontásra került. Az iskolát a tanács eladta.
Részben az én kezdeményezésemre is a volt tanyai emberek anyagi támogatásával a FÉBE bonyolításában 2013. szeptember 28-én felavattuk a Vasút-tanyai emlékműt. Emlékezve a tanyai emberekre, az iskolára és a kápolnára. Az emlékmű a kápolna helyén kapott helyet.
Írásomat dr. Palla Gábornak a Mi Újság Fényszarun? című lapban a tanyájukról megjelent leírása serkentette/inspirálta.
A Tanyánk már nincs meg a téeszcsé megalakulása után szüleim hazaköltöztek.
Jött a mosógép, a hűtőszekrény és a fűtéshez a gáz. A termelőszövetkezet az üres tanyákat megvásárolta, majd lebontotta. Azóta is sajnálom.
Dr Harangozó Imre
Fotó:
1./ A Csákány Tanya második lakója a nagyszülők Csákány Nándor és felesége Cserháti Johanna
2./ A Csákány Tanya előtt Édesapám és Édesanyám és Miklós öcsém látható
3./ Zeller Ferenc festménye a Csákány Tanyáról 2013
4./ id. Harangozó Imre és felesége
