Az évkönyv történetében először nem lesz – a pandémia miatt – ünnepélyes könyvbemutató. Az évkönyv bemutatása minden évben a felelős kiadó dr. Kertész Ottó sajátos humorával fűszerezve jelentős jászsági eseménnyé vált. Érsek Attila segítsége révén – aki egy tanulmány szerzője is – online kapcsolás lehetőségével december 4-én 18 órakor jelentkeztek be a szerzők írásuk néhány perces beajánlásra. Nagy Tamás jászberényi tanár ebben az évben is elkészítette a 2020-as kiadvány videoklipjét a könyvben szereplő képek felhasználásával, amely YouTube csatornán megnézhető.
A művészet fejezetben két írást szeretnék kiemelni: egyik a Jászfényszaruhoz köthető Feledy Balázs: Rajzszobrok – Zilahy Zoltán. A másik személyes ismeretség folytán, Rideg István: És akkor azt írja Körmendi Lajos. A Nagykunság íróját 1995-ben 10 napos dániai tanulmányút során ismertem meg.
Feledy Balázs művészettörténész (Budapest) – ebben az évben megjelent – ZILAHY válogatás Zilahy Zoltán szobrászművész rajzait tartalmazó albumból válogatott. Feledy írásából idézve: „A művész esetében rajz és szobor nem két önmegvalósítási forma, hanem sajátos és egyedi szimbiózis, együttesség. Zilahy Zoltán úgy rajzol és olyan rajzot készít, amely nem a lehetőségét hordja magában egy későbbi szobornak, hanem rajzai maguk – sajátos imaginárius módon – egyben szobrok is. A szó szoros értelmében tehát szobrász rajzokat látunk, melynek mindegyikében ott a plasztika… A művész 6/B-s ceruzával rajzol, s mint látható, a szigorúbb vonalképzés és a tónusozás egyaránt erőssége, de vannak színes rajzai is, ám a színt minden munkájánál úgy alkalmazza, mint plaszticitást erősítő tényezőt.”
Tizenkettő egész oldalt lefedő ceruzarajz és két szövegbe beillesztett kép került be az évkönyvbe. Néhányat nagyméretű bannerek (molinók) formájában a Kisiskola falán már láthatunk. Szeretném kiemelni a számomra kedvenc három portrérajzát: Liszt Ferencét, gr. Apponyi Albertét és Radnóti Miklósét.
Rideg István nyugalmazott középiskolai tanár (Karcag) egyik kutatási területe a fiatalon elhunyt Körmendi Lajos (1946-2005), a Nagykunság legnagyobb, József Attila-díjas (1995) írójának, költőjének életműve. A tanulmány kizárólag a Jászsággal kapcsolatos írásait elemezi, illetve sok esetben szó szerint idézi Körmendi Lajosnak a magyarságról, hagyományokról, a jászokról, a Jászságról alkotott véleményét.
A História fejezetben 55 oldalon hat tanulmány olvasható. Ördög János levéltáros (Jászboldogháza) írásának van jászfényszarui vonatkozása is, amikor Kovács Mihály jászfelsőszentgyörgyi plébános munkásságát dolgozza fel. A plébános 1892 és 1894 között Jászfényszarun káplánként szolgált. Jászfelsőszentgyörgy volt utolsó szolgálati helye 1909 és 1935 között, majd nyugdíjazását kérte. 95 évesen, 1962-ben Jászberényben adta vissza lelkét a teremtőnek.
Az innováció és gazdaság fejezetben öt tanulmány szerepel, többek között Konkoly Mihály (Budapest) szőlész-borász, szakmérnök, bortanácsadó tanulmánya. A boron át a világ című doktori disszertációját felhasználva bemutatja a világ és Magyarország bortermelését, illetve marketing szempontból értékeli a tokaji borok piacát.
Az Örökségünk fejezetben hat írás jelent meg. Besenyi Vendel helytörténész, Jászberény Jászboldogháza szarvasmarhatenyésztéséről írt. Lukácsi László nyugalmazott tanár (Jászalsószentgyörgy) (novemberben váratlanul elhunyt) Fodor István Ferencről, Szabó László vállalkozó (Jászszentandrás) Kő Pálról, Tóth Tibor helytörténész (Jászfényszaru) Macsi Sándorról emlékezett meg, akik 2020-ban hagytak itt bennünket.
A kiadvány könyvismertetésekkel zárul. Elsőként Dinnyés István nyugalmazott régész (Tápiószele) három oldal terjedelemben összegzi A Jászság kapuja, Jászfényszaru – Régészetitanulmányok Jászfényszaruról című kiadványt. Megállapítja: „A Jászfényszaruért Alapítvány 25 éves évfordulójára megjelent, a Hild Viktor és Kiss József emléke előtt tisztelgő kötet szép adomány a város és a Jászság minden lakója részére. Hild Viktor (1865‒1929) újságíró és közéleti személyiség, a Jászság (és Jász-Nagykun-Szolnok megye)régészeti éstörténelmi emlékeinek kiemelkedő kutatója és gyűjtője, aki a Jász Múzeumnak is volt munkatársa. Régészeti gyűjteménye pedig a szolnoki Damjanich János Múzeum alapításához járult hozzá. Kiss József (1924‒1989) tanár, helytörténész, Jászfényszaru néprajzi és történeti emlékeinek kutatója, akinek a régészeti leletek, lelőhelyek felderítésében is komoly szerepe volt. Ő hozta létre a város helytörténeti gyűjteményét is.
A kötet népes, 19 fős szerzőgárdája jó példája a több korosztályba tartozó, 8 intézményben
dolgozó kutatók együttműködésének.
Ki kell emelni dr. Selmeczi László régész-néprajzos, címzetes docens bevezetőjét, a Jász
Múzeum 2019. évi, Jászfényszaru emlékeit bemutató kiállítást megnyitó beszédét. Hiszen ő a
jászok és a kunok régészeti hagyatékának meghatározó kutatója, aki ‒ ebben a tekintetben ‒
folytatója lett Hild Viktor munkásságának.
A bevezető után dr. Langó Péter Jászfényszaru régészeti kutatástörténetét dolgozta fel igen
részletesen és olvasmányosan. Kiemelte a régészeti leletek, lelőhelyek gyűjtésében, felderítésében sokat vállaló személyek (amatőrök és régészek) munkásságát, a 2000-es évek megelőző feltárásainak jelentőségét a város régmúltjának megismerésében, a város vezetőinek a régmúlt emlékei megmentésében játszott fontos szerepét.
Cikke után a régészeti korszakok relikviáit bemutató, feldolgozó tanulmányok következnek.
Több korszak esetében a helyi és a környékbeli régészeti emlékeket áttekintő cikket a
helyi leleteket feldolgozó értekezések követik.
A kötetet a Jászfényszaruért Alapítvány 25 éves tevékenységéről szóló részletes beszámoló
zárja. Megismerkedünk az Alapítványnak a város és lakói életében betöltött, szerteágazó szerepével az oktatás, a kultúra, a környezet- és természetvédelem területén. A beszámoló azt is bizonyítja, hogy az Alapítvány sikereit a helyi, a jászsági lakosság és a vállalkozások anyagi támogatása teszi lehetővé. Jelen kötet megjelenéséhez sem volt szükség állami költségvetési szerepre.”
Bemutatásra kerültek még néhány oldalon: Földi József: Jászárokszállás története; Bódy Irén: A kékfestés művészete; Szabó István: Egy jászsági fiú a történelem viharában címmel megjelent könyvek.
A Mi újság Fényszarun? olvasói közül, aki szeretné az évkönyvet megvásárolni, úgy 1700 forintért Jászberényben, a főtéren a LÍRA könyvesboltban megveheti helyben, a Városi Értéktárban Tóth Tibornál (+36-30-337-3336) megrendelheti.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: ZILAHY – válogatás Zilahy Zoltán szobrászművész rajzaiból című album borítólapja
