Gubicz András (1937-2020) agrármérnök Jászkisér és Jászjákóhalma emeritus jászkapitánya és díszpolgára
Gubicz András Jászkiséren született, a jászapáti gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végezte, 1961-ben itt szerzett agrármérnöki diplomát. A jászberényi gépállomáson kezdett, majd hazavívták a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezethez. Itt különböző beosztásokban dolgozott, nyolc évig elnökként irányította a szövetkezetet. Sokat tett Jászkisér gazdasági, társadalmi fejlődéséért, nagyban hozzájárult a település várossá válásához. Támogatta a hagyományőrzés sok formáját, többek között a néptáncot, népdaléneklést, a huszárságot.
Büszke volt őseire, hiszen dédnagyapjának, Gubicz Jánosnak a testvére volt az ekegyáros Gubicz András (1820-1869), aki Jászjákóhalma híres szülöttje. Az általa kivitelezett ekéje Londonban a Világkiállításon aranyérmet, Párizsban bronzérmet kapott. Budapesten a Váci utca 74. számú háznál volt az üzem, ide került 2010-ben az ekegyáros emléktáblája, melynek egyik állítója a Gubicz család volt.
A település önkormányzata a jászkiséri emberekért tett áldozatos és példaértékű tevékenységét 2001-ben díszpolgári címmel ismerte el.
2001-ben feleségével együtt elkészíttették az 1745-ben Mária Terézia által a jászoknak adományozott redemptiós zászló másolatát, melyet a Jász Múzeum őriz, és nagyobb ünnepekkor a rendezvények dísze.
2015 évben a jászok Jászalsószentgyörgyön megrendezett világtalálózójának díszünnepségén „A Jászságért” Alapítvány a Jászságért és azon túli gazdag és sokszínű munkálkodásukért a Gubicz házaspárt Jászságért díjjal ismerte el.
Szülőhelyén 2000-ben, majd 2002-ben Jászjákóhalma település is jászkapitánnyá választotta. Személye egyik meghatározója és formálója volt a jász-, kiskun és nagykun kapitányok tevékenységének összekovácsolásában. A kapitányok tanácsában tevékeny részt vállalt. Jász- majd emeritus kapitányként számtalan rendezvényen a Jászságban és azon túl feleségével dr. Csejtei Erzsébettel megjelent, beszédet mondott, adományozott.
Kezdeményezője volt a Jászsági Pálinka Lovagrend létrehozásának, és Jászkiséren több párlatmustrát szervezett.
Regnáló kapitányként 2002. augusztus 19-én Jászfényszarun a városi ünnepség szónoka volt. Részt vett 2003. április 1-jén a „Jászfényszaru 10 éve város” ünnepségen. A Szűcs Mihály Huszárbandérium több aradi vértanúkról megemlékező állománygyűlésén, a huszárrá avatásokban is közreműködött. A FÉBE néhány programját is megtisztelte jelenlétével.
Gubicz Andrástól a jászkiséri temetőben lévé ravatalozójánál november 20-án délután református szertartás keretében vett végső búcsút tisztelőinek sokasága.
A jászkapitányok protokollja szerint koporsójára helyezték a Jászkürt másolatát. Jelen voltak a regnáló és emeritus kapitányok, a Jászsági Pálinka Lovagrend tagjainak többsége. A Szűcs Mihály Huszárbandérium megjelent tagjai a legmagasabb tisztnek kijáró tiszteletadással búcsúztak tőle.
Az egyházi szertartást követően Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője összegezte emberi nagyságát: „Nem beszélt, hanem szólt őszintén mindenkihez, a lelkekhez szeretettel és tisztelettel. Távozása nagy űrt hagy maga után. Jászkisér, a Jászság sokat köszönhet neki.”
Ézsiás Vencel Szűcs Mihály Huszárbandérium vezetőjének búcsúbeszédéből idézve: „Példakép voltál, az a művelt, szellemes, de ugyanakkor alázatos és önzetlen nemes embertípus, akiből ma már kevés van. Aki nemcsak meghallotta, de értette is ennek az áldott jászsági szülőföldnek még a suttogását is. Aki tudta, mit miért csinál. Aki úgy tudott bánni az idővel, mintha birtokosa lett volna. Bőkezűen és számolatlanul szánta azt arra, hogy minél több értékes dolog születhessen meg keze alatt. Olyan, mint a Jászkisériek Baráti Egyesülete, amelynek alapítása volt a kiinduló bázis. A Rákóczi-kultusz újraélesztése, az emléktáblák, szobrok állítása, a néptáncmozgalom támogatása, mind ebből nőtt ki....”
A koszorúk sokasággal borított sírjánál főhajtással búcsúztak Gubicz Andrástól a megjelentek. Nyugodj békében András!
GALÉRIA |
Tóth Tibor