Az évkönyv 28. születésnapjára, a régi fotók kivételével, először tartalmaz színes képeket, amely látványában és tartalmában is gazdagítja az évkönyvet.
Nem véletlen, hogy pandémia idején új fejezet a JÁRVÁNY. Buschman Éva újságíró, szerkesztő interjút készített Rusvai Miklós virológussal. A professzornak apai ágon nagyszülei, szülei Jászapátin született. Maga is szülőföldnek tekinti a Jászságot, még akkor is, ha Budapesten született. Nagy elismerésnek érzi, hogy szeptemberben, a Tudomány Kategóriában Szolnokon Megyei Príma díjat vehetett át. A riport végén feltett kérdésre, hogy a járványhelyzet kapcsán milyen jövőképet lát, így válaszolt: „Ha a jövőt szeretném felvázolni, akkor azt gondolom, hogy a vírus maximum 3-4 évig jelent problémát.”
Kovács Tímea drámapedagógus, hajdani napsugaras, fortunás, 2016-tól mindkét csoport művészeti vezetője írását Szinjátszó vagyok Jászfényszarun címen olvashatjuk.
A Napsugár Gyermekszínpadot és a Fortuna Együttest édesanyja, Kovács Andrásné Rozika 1972-ben alapította. A szerzőtől idézve: „Ebben az írásban nem a fényszarui színjátszás történetéről és édesanyám megkérdőjelezhetetlen legendás munkásságáról írok, hanem arról, hogyan gondolkodom én a színjátszásról, milyen emlékek villannak fel a múltamból, s hogyan dolgozunk mostanában a csapattal…” Timi gondolatait, emlékeit megtudjuk, ha elolvassuk az írását. A fortunásokról vallott összegzését már most megismerhetik olvasóink. „ A hétköznapi életben nem egy baráti társaságba tartozunk: más a világnézetünk, a politikai hovatartozásunk, más a korosztályunk, de a próbákon együtt EGYEK VAGYUNK. Egy a célunk: közösen létrehozni valami jót, ami másoknak is örömére szolgálhat. Ebben a folyamatban gyógyul a lelkünk, feltöltődünk pozitív energiával, ezért nem bírjuk abbahagyni, mert nekünk ez már drog. A jelenlegi tagjaink – mondhatni ezzel a hasonlattal – sokan visszaeső drogfüggők, mert a fészekrakás és a kisgyermekes szülői korszak után újra visszatértek a színjátszáshoz. Ma már nagyszülők, de fiatalos lendülettel játszanak a fiatal színjátszókkal. Van, aki egész családjával színjátszik, hozza a gyermekét, unokáját a próbákra, így száll apáról fiúra a hagyomány. Idén 20 aktív játszónk, de még több pártoló tagunk van, akik rendezvényeinken, kirándulásainkon velünk tartanak…”
Az OKTATÁS ÉS TEHETSÉGGONDOZÁS fejezetben három írás található.
Aki a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumba járt, azok közül sokakat tanított az évkönyv egyik állandó szerzője, a szerkesztésben is közreműködő Csörgő Terézia ny. gimnáziumi tanár. Riportalanyát szintén ismerték a leheles diákok, akik 1975 és 1986 között koptatták az iskola padjait. Ez idő alatt irányította az intézményt Izsó Gyuláné, eddig egyedüli női igazgatója. A riportból megtudhatjuk életútját, hogyan került Jászberénybe, igazgatóként a 11 tanév alatt mit tartott fontosnak, milyen eredmények, fejlesztések valósultak meg. Mi történt a családdal a jászberényi évek után, és hogyan él napjainkban.
A negyedéves – mesterszakos – egyetemista „AZ ÍVES BOLTOZAT ALATT” cambridge-i tanulmányairól írt. Németh Balázs összegezi az érettségihez vezető utat, melyet a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban tett le. Leírja az angol egyetemre való felvétel menetét. A kiutazás utáni beköltözésről, az angol gasztronómiáról, a szabadidős programokról, az oktatás mikéntjéről, a számonkérésről, a Magyar Társaság tevékenységéről, a koronavírus-járvány okozta nehézségekről, a hogyan továbbiakról olvashatunk. Összegzésül mit ajánl a szerző az olvasóknak: „Mindenkinek szívből ajánlom, hogy ha teheti, látogasson el oda, és csodálja meg maga azt az egyedülálló építészeti, kulturális és tudományos örökséget, melyet ez a város képvisel. Garantálhatom, hogy ilyen élményben sehol máshol nem lehet részünk: itt ugyanis az íves boltozat nem valami kiállítási tárgy vagy színpadi díszlet, hanem a mindennapok szerves, lélegző része, tanúja a diákok örömének és bánatának, alatta zajlik a munka és a szórakozás is. Ami viszont még elképesztőbb, hogy egy jászsági fiatal is eljutott ide, megmutatva, hogy a vagyon és a rang ma már sokkal kevesebbet ér, mert az állhatatosság és a szorgalom minden akadályt legyőz.”
Kívánjuk, hogy az 1209-ben alapított egyetem ódon falai között doktoranduszként folytassa majd tanulmányát, de Jászfényszaru visszavár!
A HISTÓRIA fejezetben hat írás szerepel. Az érmeket szeretők szemével nézve igazi kuriózum Fábián-Rigó Attila helytörténész-vállalkozó írása „A jászsági szarmaták története éremgyűjtő szemmel” címet viseli.
Az ÖRÖKSÉGÜNK fejezet hat írást tartalmaz. Borsányi Attila, a Pusztamizsei Horgász Egyesület elnöke, A Jásztelek-Pusztamizsei természetvédelmi terület értékeiről írt és 20 csodálatos színes természeti fotó teszi teljessé a tanulmányt.
A Mi újság Fényszarun? lapunk olvasói közül, aki szeretné az évkönyvet megvásárolni, úgy 2000 forintért Jászberényben a főtéren a LÍRA könyvesboltban megvásárolhatja vagy helyben, a Városi Értéktárban Tóth Tibornál személyesen vagy mobilon (+36-30-337-3336) megrendelheti.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó:
1./ A Jászsági Évkönyv 2021 címoldala
2./ a./ Tamási Áron: Énekes madár bemutató 2007. december Ézsiás Gábor, Sándor Ákos, Bucsánszki Áron
b./ Fortuna 20 éves jubileumán Basa Éva kulcsár néni jelmezben betolja a tortát. A darabot nem játszották akkor. Háttérben: Péter Zsuzsanna
c./ Illyés Gyula: Tűvétevők előadás a 20 éves jubileumon 1992-ben. Magyar Krisztina, Boda Tamás, Kiss Mária Magdolna, Nagy István, Langó Adrienn
d./ A 10 éves jubileumon Kovács Andrásné Rozikát köszönti Sugár Istvánné könyvtárvezető
3./ Németh Balázs egyetemi talárban
