A Jászsági Évkönyv Alapítvány által december elejére elkészült, a dr. Pethő László nyugalmazott egyetemi decens által alapított és szerkesztett Jászsági Évkönyv sorrendben a 32. kötete. Először az évkönyv történetében E-könyvként jelent meg.
A könyv 207 oldalon, 6 fejezetben (Művészet, História, Pszichológusok a Jászságban, Kitekintés, Nézőpontok, Örökségünk) 28 írást, tanulmányt 26 szerzőtől tartalmaz.
A szerkesztésben közreműködött 8 fő segítette a felelős szerkesztő munkáját.
A 4. évtized elkezdése korszák váltást jelent a kiadvány életében. Háromévtizedig papíralapon fekete fehérben, kivéve a búcsúzó utolsó 31. kiadvány ott színes fotók gazdagították a könyvet. A változtatást nyilván a felelős szerkesztő Pethő László és a kiadó a Jászsági Évkönyv Alapítvány elnöke Kertész Ottó tudná pontosan megindokolni. Gondolom anyagi okok mellet még is az olvasási szokások, a digitális térnyerés hozta a változást. Az a fontos, hogy nem szűnt meg a kiadvány. Nekünk olvasóknak is meg kell szokni, hogy a jövőben nem minden könyvet tudunk kézbe fogni, birtokolni, de a legfontosabb az, hogy tartalmát megtudjuk ismerni. Az elindult kiadványnak többségében állandó rovata van, de időnkét újak is bekerülnek, mások elmaradnak. A 2024 évi könyv új fejezete a „Pszichológusok a Jászságban”. A kiadványt sok szép színeskép, táblázat található, ami egyes írásokat nagyban gazdagítja. Ritka volt az előző 31 év alatt, hogy jászfényszarui szerző(k)től vagy Jászfényszarui téma nem volt olvasható.
A Jászsági Évkönyv legújabb számában közvetve még is találunk városunkhoz kötődő szerzőt. Dr. Agócs Gabriella pszichiáter, a „Lélekben otthon” című írása felidéz jászfényszarui emlékeket. A szerző tagja a Fényszaruiak Baráti Egyesületének, részt vett a 2001. október 21-én megrendezett „Orvosok találkozóján”.
Kedvcsinálóként idézek a 8. oldalas írásból: „…Ha elmerengek, gyakran találom magam a 60-as évek végén, a 70-es évek elején, a Jászfényszarui Kiserdő mellett, egy júniusi napon, ahol a sárgálló búzamezőben piros pipacsok, kék szarkalábak virítanak. Az erdő lombjainak susogása, a gyerektársak zsivaja, az ég kékjében úszó, bodrozódó felhők, a rétek friss illata gyermeklelkemet – és a mait is –végtelen nyugalommal, derűvel töltik el.
Ahogy képzeletben beljebb baktatok a faluba, már másféle érzések is jönnek. 60 évvel idősebb nevelőszüleim félnek és féltenek. Vannak olyan csendek, amiknek az értelmét nem ismerem, de tudom, hogy jelentősek és borzongatóak. Nem mehetek például templomba velük, mert akkor elvisz az állam az intézetbe. Mert én állami gondozott vagyok, mondják. Ami persze nem számít semmit, mert nagyon szeretnek, de ha nem tiszta a fülem, vagy bármi más hibát talál a „felügyelő néni”1, akkor is elvihetnek. Én persze nem szeretnék „elvihető” lenni. Szabó Magda: Tündér Lala című meséjét olvasva magamra ismerek. Egy ember világban ragadt gyermek, akinek az édesanyja és az édesapja csodálatos lények, tündérek, a nagy hegyeken túl. A nevelőszüleim egész másnak mutatják be az én szüleimet: gonoszak, lumpok, a társadalom peremén élnek, engem csak bántanának. Külön válik bennem az álom és a valóság…”
„1. Ha gyermekként félelemmel néztem is rá, felnőtt szemmel már látom a „felügyelő néni”, Réz Sándorné, született Jáger Franciska áldozatos munkáját. Mivel Jászfényszarun a település központjától messze található a vasútállomás, sokszor a hátán vitte be az intézetből hozott gyerekeket a hosszú úton. Maga is 12 évesen cselédsorba került, mélyen, belülről értette, milyen a kiszolgáltatott gyermeki lét, és mindent megtett, hogy a rábízottak a lehető legjobb körülmények közé, megfelelő ellátásba, gondoskodásba kerüljenek. Ezer hála és köszönet neki és munkatársainak érte.”
Még néhány írás, ami felkeltette érdeklődésemet talán a cikket olvasókét is: Vincze János Farkas: Piócakereskedelem a Jászkunságban a 19. század első felében. Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti közlekedésének történetéhez. Szerző Dorina: Jászárokszállás malomipara a kezdetektől az 1950-es évekig. Buschman Éva: Megállni, körbenézni. Mit vált ki belőlünk a felgyorsult világ? Illés Anita: Van kiút a hátrányos helyzetből.
Az utóbbi két szerzőnek két írása került be a kötetbe.
A könyv ünnepi bemutatójára december 5-én délután a Jászberényben a Szent Erzsébet Kórház ebédlőjében került sor. A rendezvényen a középpontban a Pszichológusok a Jászságan rovat írásai szerepeltek.
A könyv digitálisan a www.febw.hu Értékek Tárháza – egyéb fülön a Jászsági Évkönyv 2024-re kattintva olvasható.
Tóth Tibor
Fotó:
1./ A Jászsági Évkönyv 2024 cím oldala
2./ Dr. Agócs Gabriella
