2023

  Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881. május 24.-én alakult meg. 1947-től másnéven, de lényegében az elődök szakmai munkáját folytatta a MVOSZ.
   Jelenlegi kutatásaim alapján Jászfényszaru nevével először az országos Vadász-Lap VI. évfolyam 8 számában találkoztam, amely 1885. „március” 15-én jelent meg. A 112 oldalon hirdették meg, hogy a „Sport-Egyesület” március hó 22.-én délelőtt 10 órakor Hatvanban tarja rendes évi közgyűlését. Az egyleten belül a következő szakosztályok működtek: lóverseny, agarász, galamblövész, vizslászati, lővadászati és ügető-verseny. A 113. oldalon az egylet tagjainak névsora szerepel helyiség névvel. A 320 tag közül egynél éppen a 100-diknál Han Pál Jászfényszaru településnév olvasható. Han Pál Jászfényszaru településnek 1872-1902 között a plébánosa volt. A helységnevek között Adácstól-Budapesten át Zsámbokig sok település név szerepel.

A januárban tartott, gépjárműrestaurálással foglalkozó előadás nagy sikerén felbuzdulva Fülöp István veterános barátunk felvetette egy hasonló témájú, egyedi autóépítéssel foglakozó előadás Fényszarun történő megtartását. István, aki maga is majd harminc éve foglalkozik veterán járművekkel felújításával, és húsz éve szervez – a lehető legnagyobb lelkesedéssel – rendezvényeket az ehhez kapcsolódó témákban, az elmúlt hónapokban egy afféle országjáró vándorelőadás ötletét valósította meg, ezzel az autófelújítás és -építés témakörébe tartozó szakmákat, technikákat népszerűsítve, amivel elsősorban szakiskolák tanulóinak érdeklődését célozza felkelteni.

A vándorelőadás-sorozatból István az egyedi kivitelű ún. hot rod autók építésével foglalkozó bemutatót választotta és kérte fel e témakör hazai talán legkiemelendőbb művelőit és egyeztetett a Fényszaruiak Baráti Egyesületével, amely ismét keretet igyekezett nyújtani a bemutatónak. A rendezvényre 2023. március 10-én került sor Havas Zoltán és Komlódi Ferenc előadásában.

Lapunk olvasóit a közelmúltban Jászfényszaruhoz valamilyen formában kötődő személyek (itt született, él, vagy munkája kapcsán, az átlagtól jobban közvetve segíti, segítette városunkat) kitüntetéséről adunk tájékoztatást.
   A Parlament kupolacsarnokában március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Mihályi Gábor (1958-) Jászberényi születésű, több mint 10 évig a Jászsági Népi Együttes táncosa, ma a Magyar Állami Népi Együttes vezetője Kossuth-díjat vett át. Példaként szolgál az Iglice Gyermeknéptánc Együttes táncosainak is.
   Jászberényben, a Moziban április 2-án megtartott Város Napi ünnepség díjátadó gáláján többek között kitüntetéseket kaptak:
   Dr. Jakus Zoltán, nyugdíjas kórházigazgató, fül-orr-gégész kimagasló szakmai színvonalon végzett munkájáért, a város érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, Jászberény város díszpolgára lett.

 Dr. Palócz Attila (1973-) a helyi születésű Palócz Sándor és László Rozália szülők gyermekeként született. Már óvodásként vadászjelmezt öltött. Jogi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. 2001-ben házasságot kötött Hadházi Angélával, három gyermekük született Csenge (2005.), Csongor (2008.) és Hanna (2011.). A BM állományában három évtizede dolgozik.

A vasút az 1800-as évek elején Angliából indult el világhódító útjára. Az első, gőzmozdonnyal működő vasútvonal az 1830-ban megnyitott Liverpool ‒ Manchester vasútvonal volt. Magyarországon a reformkor politikai elitje ismerte fel a közlekedés fejlesztésének szükségességét, és az 1836-os pozsonyi országgyűlésen megszületett az első magyar vasúti törvény. Ezt követően nagy lendülettel indult meg a vasúttervezés és –építés Magyarországon.

   Jászberényt 1840-ben még nem érte el a hőn áhított vaspálya, erre a jászoknak még három évtizedet kellett várnia. 1863-ban vetődött fel a Hatvan ‒ Szolnok közötti vasútvonal gondolata, amelyet végül 1873. március 10-án adtak át a forgalomnak. Ennek éppen 150 esztendeje.

   Az Újszász ‒ Jászapáti vonalat, ún. „jász vasutat” 1885. július 20-án nyitották meg, majd tovább fejlesztve, 1909-ben építették ki a Jászapáti ‒ Vámosgyörk Helyiérdekű Vasutat. A jászsági vasútvonalak kiépítésével a jász településeket bekapcsolták a magyar gazdaság vérkeringésébe.

   A Hatvan ‒ Szolnok vasútvonal 150 éves évfordulójára „Vasutak a Jászságban című könyvet Szikszai Mihály, a MNL Jász-Nagykun-Vármegye levéltárosa és két szerzőtársa: Csajka Gizella és Sándor Antal megírták. A könyv a magyarországi vasútépítés történetével kezdődik, majd levéltári és szakirodalmi források segítségével bemutatja a Hatvan ‒ Szolnok vasútvonal megszületésének körülményeit. Megismerhetjük a Jászság normál és keskeny nyomtávú vasútvonalait, a „jász vasút” létrejöttét, az állomásépületeket, a vasúti hidakat, a vontatójárműveket és a jászsági vasutak mindennapi életét.

   A B/5-ös formátumú, kemény borítójú, színes kivitelezésű, 150 oldalas, 1000 példányú kötet a Jász Múzeumért Alapítvány kiadásában, a Hatvan ‒ Szolnok vasútvonal 150 éves évfordulója tiszteletére 2023 tavaszán jelenik meg.

   A Jász Múzeumért Alapítvány a hagyományai szerint előfizetőket gyűjt a könyv megjelentetésére. A könyv előfizetési ára: 3500.-Ft.

   A szokásunkhoz híven az előfizetők nevét, foglalkozását és lakóhelyét a könyvben feltüntetjük, követendő példaként az utókor számára. A könyvre előfizetni a Jász Múzeumban és Tóth Tibornál (Városháza II. emeletén bal oldalt első ajtó) lehet 2023. február 28-ig.
   A Jászfényszaruról elszármazottak Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy +36 30 337 3336 mobil számon is jelezhetik előfizetési szándékukat.
Tóth Tibor