febe fejlec lekerekitett

Apponyi konferencia javított2023. március 1-én a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Jászok Egyesülete szervezésében egy nagyon érdekes és a Jászság történelme szempontjából is fontos konferenciára került sor, „Két évszázad a trón és a haza szolgálatában – az Apponyi grófok emlékezete” címmel.

Sok érdeklődő, mintegy 100 fős hallgatóság vett részt az eseményen, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Belügyminisztérium államtitkára, valamint dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke nyitott meg. Három szekcióban folyt a munka, összesen 13 előadásra került sor. Az előadók kutatók, levéltárosok, egyetemi tanárok közül kerültek ki, legtöbbjük évek óta tanulmányozza az Apponyiak munkásságát, értékeit és ezekből számtalan tudományos elemzés és könyv jelent és jelenik meg. Ugyan a konferencia a család mintegy két évszázadával foglalkozott, de az Apponyiak első ismert őse az 1300-as évek második felébe és Appony várához vezeti a történelem iránt érdeklődőt. Vörös Tamás várnagy Nyitrára költözött, majd Appony várára királyi adományt kapott és az ő fia, Miklós viselte először az Apponyi nevet. Appony település Szlovákiában, Nyitrától északra mintegy 40 kilométerre található, a vár (Oponicky hrad) a település közelében, romos állapotban ugyan, de ma is áll és látogatható.

Az első szekció az Apponyiak hazai és külhoni történetével foglalkozott, különösen gróf Apponyi György (1808-1899) és Apponyi Geraldine (1915-2002) életének fontosabb állomásaival. György 1848-ban Magyarország főkancellárja, majd Nyitra vármegye főispánja volt és fontos szerepe volt a kiegyezés előkészítésében is. Apponyi Gyula politikus leánya Geraldine volt, aki egy érdekes történelmi fordulat révén hozzáment I. Zogu albán királyhoz és királyné lett Albániában.

A második és a harmadik szekció Apponyi Albert (1846-1933) életútját elemezte és értékelte, kitérve főleg a kor belpolitikájában játszott szerepére, és kiemelten életének nemzetközi vonatkozásaira. Jogot tanult, majd külföldön szerzett tapasztalatokat és igen fiatalon, 1872-ben, 36 évesen lett országgyűlési képviselő, majd Jászberény város aranymandátumos képviselője. 63 évnyi politikai szereplése alatt ugyanis 52 éven át képviselte a Jászságot. Politikai teljesítménye alapján ötször terjesztették fel Béke Nobel-díjra, de mégsem kapta meg. Életének állomásai mindig a politika színteréhez kötődtek, jelentős szerepe volt a dualizmus kori politikai csatákban, a Szabadelvű Párt mozgalmában, de nemzetiségpolitikai nézetei is meghatározóak voltak. A magyar nemzetállam megteremtésében határozott szerepet vállalt, különösen a birtokpolitika, az állami közigazgatás, a hadsereg és az oktatás terén.

Nemzetközi porondon is jeleskedett, különösen az első világháború előtti békemozgalomban, a jogfolytonossági eszmékben. A trianoni békeszerződés vagy más néven békediktátum az ő nevéhez is kötődik, ugyanis ezen időszakban a béketárgyalások előkészítésének szentelte életét, így lett a békeküldöttség elnökségének a vezetője. Politikai pályafutása sok tekintetben fordulatokkal volt teli, fiatalabb éveiben Ferenc József tanácsadója is volt, majd évek múltán a király bírálója, még később az ellenzék vezére. Egy időben kultuszminiszter is volt, de az 1907. évi un. „Lex Apponyi” nem volt egyértelműen támogatott intézkedéssorozat és e miatt több bírálat érte.

Hosszú és politikai fordulatokkal teli életútja 90 évvel ezelőtt, 1933-ban ért véget, halála itthon és külföldön is részvétet keltett. 75. éves születésnapja alkalmából, elismerve politikai szerepvállalását és tetteit, számos város díszpolgárrá választotta, Jászfényszaru is megemlékezett a politikusról, ő lett a város első díszpolgára. Az Apponyiakra azonban nemcsak Magyarország történelmi-politikai múltja miatt emlékezzünk, érdemes felidézni és meglátogatni a család kastélyait is: Lengyel, Hőgyész, Medina, Pálfa, Malinovo (Szlovákia). Emlékezetének talán legmarkánsabb jellemzője, hogy Apponyi Albertet a történészek az európai magyarság előhírnökének tartják, Széchenyi, Deák, Andrássy mellett.

Kép és szöveg: dr. Palla Gábor
Fotó: Konferencia molinója