febe fejlec lekerekitett

 Debreczeni 2  A Honismereti Szövetség kezdeményezésére 2008. óta március 24-e a Honismeret Országos Napja. 324 évvel korábban ezen a napon 1684. március 24-én született Bél Mátyás, a polihisztor író, földrajztudós, történész, a magyar honismeret úttörője.
   A Magyar Nemzeti Múzeum Díszterme szolgált március 23-án a szövetség által rendezett ünnepségnek.

   A délelőtt folyamán itt ülésezett a Honismereti Szövetség Elnöksége. A fő napirendi pont a LI. Országos Honismereti Akadémia programjának és szervezési feladatainak egyeztetése, megbeszélése volt. Az akadémiának július hónapban Esztergom ad otthont, a rendezvényének tematikáját, ami Honismertető nagyságaink – Bél Mátyástól Bálint Sándorig címet viseli. Az akadémia részvevői egyúttal Bél Mátyás (1684–1749) születésének 340. évfordulójára, valamint halálának 275. évfordulójára is emlékeznek. Az Ifjúsági Akadémia augusztus 5-9 között Nyíregyházán lesz.
   A 14 órakor az ünnepi ülést Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke nyitotta meg. A délután folyamán két prezentációs előadás és egy-egy folyóirat és könyv került bemutatásra.
   Számomra igen sok újdonsággal szolgált Zsigmond Gábor történész, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatóhelyettes előadása. A 175 évvel ezelőtt született Balázs Mór, aki mozgásba hozta Budapestet címmel tartott.
   Balázs Mór, született Kohn Mózes - Kohn Ármin és Lurje Rózsa fiaként Pesten 1849. április 6-án látta meg a napvilágot. Remagenben fiatalon 48 éves korában 1897augusztus 1. hunyt el. a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatójaként.
Jómódú mostoha apja támogatásával mérnöknek tanulhatott, és több külföldi tanulmányúton is részt vett. A közlekedés érdekelte, külföldi útjain is.
   Budapest lakóinak létszáma a 19 század második felében rohamosan növekedett 1870 évben 302 e., 1880 évben 402 e., 1890 évben 560 e., a századfordulóra 861 e. fő lett. Három évtized alatt lényegében háromszorosára növekedett. Ez önmagában felértékelte a közlekedés jelentőségét. Budapest személy és teher szállítását döntően a ló biztosította, részben konflis, de lóvasút is kiépült. A lóvasutat üzemeltető Budapesti Közúti Vaspálya Társaságnál helyezkedett el. A fejlesztési terveit nem támogatták. Balázs Mór először gőzhajtású kocsik közlekedésére kért engedélyt, a lóvasút helyett. Felismerte, hogy nagyobb (szélesebb) nyomtávú vasúti pálya kiépítése a stabilitást és terhelőséget biztosítja. A fejlesztést már tovább gondolva villamos üzemre is kért engedélyt.
   1887 november végén – a bécsi kiállításon bemutatott zöld színű villamosokkal próbaüzemként megindult a személyszállítás a Nagykörúton a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Saját céget állapított Budapesti Városi Villamosvasút Társaság néven melynek haláláig a vezérigazgatójaként dolgozott.
  1889 július végén megindult az első állandó villamos az Egyetem tér és az Orczy tér között. Az igények és a siker folytán elkezdte megtervezni a főváros villamos hálózatát.
Az Andrási útra a város vezetése korában ló- majd villamos vasút megépítésére sem adott engedélyt, mert a lakosság kedvelt sétáló útja lett. Viszont küszöbön állt a Millennium, amire Balázs Mór a kontinens első földalattijának tervezetét mutatta be, melyhez hasonlót valószínű Angliai utazása során látott. 21 hónap alatt elkészült 3,2 km hosszúságú földalatti, melyen 1896 május 8-án maga Ferenc József is utazott, a nevét is róla nevezték el. A király kifejezte elismerését verőczei előnévvel nemes címet kapott. A nemesi címerben egy alagút és egy vasúti sínpár és cikázó villámsugarak is található.
   Még halála előtt elkészítette Budapest metró hálózatának tervét. A 2-es kelet–nyugat metróvonal a Balázs Mór tervei alapján csak éppen 50 évvel később kezdődött el. Az első szakasz átadása 1970-ben megtörtént.
   Az utolsó útjára a Kozma utcai izraelita temetőbe elkísérte négy gyermeke, felesége, nevelőapja és mindenki, aki akkor a székesfővárosban felelős beosztásban dolgozott.
Talán eljön az a nap is, amikor egy utcát, teret vagy sétány neveznek el e jeles személyről.
Kép és szöveg: Tóth Tibor

Fotó: Debreczeni-Droppán Béla a Honismereti Szövetség elnöke megnyitja az ünnepi ülést.