Az ország sok településéről immáron XLI. alkalommal jöttek össze Országos Találkozó és Szakmai Konferencia kapcsán a Ráday Mihály Város- és Faluvédő Szövetség tagegyesületi képviselői.
Az országos rendezvény házigazdája ezúttal a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület volt. A program illeszkedett az idén 660 éves város eseményéhez. A találkozónak és szakmai konferenciának 2024. július 11-13. között Kossuth Művelődési Központ (KMK) adott otthont.
A programok lehetőségét adott nemcsak a város az egyesület, de a környező települések választás szerinti megismerésére is.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 1994. október 8-tól tagja a szövetségnek az óta évente változóan 2 - 4 fővel minden évben részt vesz a tanácskozás munkájában, hasznos kapcsolatokat, tapasztalatokat, ötleteket gyűjtve tevékenységünk végzéséhez.
A helyi témák után (Cegléd, Kossuth városa; Cegléd nevezetes épületei; A Kossuth Gimnázium felújítása; Cegléd különleges növényei) országos városvédő időszerű feladatokról szóltak az előadások, szekcióülések.
A képző- és iparművészeti szekcióban:
- Horvay János (1974-1944) magyar szobrászművész életműjével foglalkoztak. A Kossuth szobrok specialistája volt az országban köztéren húsz szobra illetve szobor kompozíciója áll.
Helyi értékeink, épített és környezeti örökségünk: -
- Nagy László Lázár (1935-2019) festő- és grafikusművész öröksége.
- Helyi vasutak története (Vezseny, Csemő).
- Régi ceglédi szélmalmok.
Környezetvédelem:
- Környezetvédelmi feladataink.
Az ifjúsági szekcióban:
- Közös örökségvédő táborok, fiatalok bevonása a településvédő és szépítő feladatokba. 
A második nap estéjén ünnepi keretek között a házi gazdák, a szövetség elnöke összegezték a találkozó szakmai munkáját.
Széphegyi László Hungaria Nostra elnöke 10 főnek Podmaniczky-díjat adott át, majd a jubiláló egyesületek elismerésére került sor.
A 2025 évi XLII. Országos Találkozót és Szakmai Konferenciát Gyulai Városszépítő és Környezetvédő Egyesület a várossal közösen szervezi. Gyuláról egy rövidfilm bemutatással keltette fel a jelenlévő több mint kétszáz lokálpatrióta érdeklődését a város iránt. A vándorbot átadásával illetve átvételével zárult az est hivatalos része.
A szombati napon négy kirándulási útvonal közül lehetett választani, mi Albertirsa, Ceglédbercel településeket néztük meg.
Első utunk Albertirsa katolikus temetőjébe vezetett, az Ybl Miklós által tervezett, neoromán stílusú Szapáry-kápolnát néztük meg. A műemlék felújítása a Szapáry György és a magyar állam jóvoltából valósult meg.
Az építészeti stílusában a fóti templomra emlékeztető kápolnát 1859-ben gróf Szapáry Ferenc építtette hőn szeretett lánya, Szapáry Rozália emlékére, aki 17 évesen elhunyt; emiatt ismerik az épületet Rozália-kápolnaként. A kápolna belseje három részre tagolt, a középső része keresztboltíves. Az oltáron nagy fehérmárvány kereszt emelkedik, a szentélyből félköríves ajtók nyílnak a sekrestyébe és az altemplomba. Csillagos égbolt című, belső freskóját Lotz Károly festette. Az alagsorban található kripta egy helyiségből áll, a szarkofágokat két oldalon falazták be. A kápolna a Szapáry család temetkezési helye volt egészen a második világháborúig, amikor a család elhagyni kényszerült Albertirsát. A kápolna 22 családtagnak adott végső nyughelyet, köztük Szapáry Lászlónak (1831–1883), aki a Katonai Mária Terézia Rend lovagja volt.
Albertirsán a város legrégebbi műemléképületét 1807-1809 között klasszicizáló, késő barokk stílusban épült zsinagógát nemrég a Norvég alapból felújították és a Művészetek Házának ad otthont.
Ceglédbercelen a Sváb tájházat a gondnok mutatta be. A gangról a hátsó kisebb tisztaszobába léphetünk be, amely egy ablakkal néz az udvar felé. A hátsó tisztaszobából nyílik az első, nagyobbik tisztaszoba, amely két ablakkal néz az utcára, valamint egyel a gangra. A helyiségekben épségben maradt a korabeli díszes sablonokkal készített falfestés, mivel a szobákat előző tulajdonosa nem lakta és nem fűtötte.
A tisztaszobák berendezése az 1930-as években általános lakberendezési szokásokat mutatja be és jellegzetesen jeleníti meg a paraszti hagyományok bomlását; paraszti és polgári bútordarabok és lakástextilek egyaránt helyet kapnak a tisztaszobában és a lakókonyhában is.
 |
 |
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó:
1./ Albertirsa Ybl- vagy Szapáry-kápolna előnézetben
2./ Rozália kápolna belső mennyezete, Lotz Károly alkotása
3./ Ceglédbercelen Sváb tájház – utcafrontra néző tisztaszoba
