Sztojkov Erzsébet Budapesten 1936. január 14-én született, majd lett egy öccse. Édesapja fiatalon meghalt. Édesanyja Sándor Piroska második férje Kopasz József lett. Mind ketten halálukig Jászfényszarun éltek, lett egy közös fiúgyermekük is.
Az általános iskolát jeles eredménnyel végezte el és tanítóképzőben érettségizett, majd a gyakorló évet letöltve szerzett tanítói képesítést.
A Jászfényszarui Vasút-tanyai Iskolában helyezkedett el 1954-ben. Összevont osztályként az 2 és 4 évfolyamos diákokat tanított. E sorok íróját is 2.-ban tanította, az 1959/60-as tanévben. Sok kedves emlékem van róla, azt hiszem tanítványaiba bele sulykolta, hogy hogyan és mindenkinek köszöni, kell. Az első színházi élményemhez is hozzájárult, hogy a Vasút-tanyai iskola osztálytermében is bemutatták Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 című zenés vígjátékot. Melyben Mészáros Tivadarral (aki szinten ott tanított) együtt főszerepet játszott a darabban. 1960 ősszén hagyta el az iskolát, mivel férjhez ment. Hatvanban kapott szolgálati lakást és férjével Nagy László földmérővel itt éltek. A városban az 1-es számú általános iskolában, majd a kisegítő iskolában tanított. Férjét a hetvenes évek közepén Kecskemétre helyezték, itt saját lakásba költöztek. Férje a nyolcvanas évek elején fiatalon elhunyt. Itt élte nyugdíjas éveit. Saját elhatározásból 2020-ban a Martonvásár-i Harmónia Gondoskodás Idősek Otthona lakója lett.
Még édesanyja élt, de azt követően, unoka nővérénél a nyári időszakban egy-két hetet Jászfényszarun töltött. Részt vett és köszönetét fejezte ki a pedagógusok nevében a 2002. május 1-jén felavatott Tanítók Emlékmű megvalósítása kapcsán. 2012. szeptember 1-jén a 10 éves évforduló alkalmából a hallhatatlanok olvasókönyvébe bekerült két kollégájára Benke ImrénéHorváth Teréziára és Fónagy Lászlóra emlékezett. Szintén jelen volt 2013.szeptember 28-án a Vasút-tanyai emlékmű avatásán. Sajnos mozgásszervi betegsége megakadályozta, hogy részt vegyen a 2017. március 25-én megtartott Vasút-tanyai iskola öregdiákjainak találkozóján.
Évente több alkalommal beszéltünk telefonon, a helyi lapból ismerte az itt történeteket, 89. életévében távozott közülünk. Az egyre fogyatkozó tanítványainak és néhány még élő a benti iskolában tanított kollégáinak és őt követő Bodnár Klára (Borbényi Zoltánné dr.) emlékezetében él tovább. Nyugodjon békében!
Tóth Tibor
Fotó:
Sztojkov Erzsébet 1960 – a kép hátlapján olvasható „Az együtt töltött „nehéz” évek emlékére Böske kartásnő Jfsz.1960. okt. 8.”
