Beszámoló
2015 novemberének két fontos eseményéről
Két egymást követő napon különösen érdekes programokon lehetett részt venni november elején. 4-én volt a – sokévi szünet, avagy kihagyás után most a Petőfi Irodalmi Múzeum szépséges dísztermébe összehívott – XXVII. Országos Műemléki Konferencia, 5-én pedig az építési jog aktuális változásainak témakörében hangzottak el előadások az Ybl Miklós Építéstudományi Kar Thököly úti épületében.
Mindkét szervezésben nagy munkát vállalt a Metszet és a Tervlap főszerkesztője, a Csanády Pál vezette Artifex kiadó, és csapata.
A műemlékes konferencia délelőtti nyitó előadását L. Simon László államtitkár tartotta, majd Puskás Imre helyettes államtitkár után Fejérdy Tamás az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke következett. Fejérdy a civilek szerepének fontosságát is hangsúlyozta, megemlítve a városvédő szervezetekbe tömörült aktivisták fontos munkáját is.
Az állami vezetők a PIM-ben is és az Ybl-en is (ott Dauner Márton ME főosztályvezető) elmondták a már bevezetett és még várható változások lényegét. A megfogalmazott cél az engedélyezési eljárások egyszerűsítése – hangzott el. Fontos, hogy a főépítészi munka-, avagy feladatkör a járási hivatalok feladata lesz. De erről bőven lehet tájékozódni az internetes oldalakon.
Fontos a hasznosítás kérdése. Az államtitkár példaként említette a két éve felújított és azóta is üres Andrássy-kastélyt Tiszadobon. Felvetette a közösségi tulajdonban lévő műemlékek magánkézbe adásának lehetőségét.
A nem is olyan régen három (büntetési) kategóriába sorolt műemlékek harmadik kategóriába tartozó csoportját (7500 db.) megváltoztatják: kétharmad részüket (5280) előbbre sorolják, egyharmadukra viszont már nem vonatkoznak majd a maradék műemlékes előírások sem; ezeket (2220) „nyilvántartott műemléki érték” néven lajstromozzák. Ez az intézkedés – nagy valószínűséggel – leginkább a népi műemlékek és a kisvárosi polgárházak körét fogja megtizedelni… (47 I., 156 II., a 1579 (88%!) III. kategóriásból – jelenleg - 181 törlési javaslat).
Bizonyos vonatkozásokban, nem titkolom el, azt gondoltam, a manapság már nagyon nagyra becsült Makovecz Imre építész „forog a sírjában”. Ő szorgalmazta annak idején, hogy minden építési tevékenység minőségére nagyon is figyelni kell. Nem mindegy, milyen egy falusi ház kapuja, kútja, kerítése, s – persze – maga a lakóház, vagy a gazdasági épület. Be is vállalta három bakonyi falu főépítészi munkáját… Ma, ettől félek, a „lovak közé dobják a gyeplőt”.
Vitát, avagy vitatkozást indukált mind a két konferencián az, aminek lényege, hogy a maximum háromszintes, 160 m²-es házak építéséhez nem kell majd építési engedélyezési eljárást lefolytatni, elég a „bejelentés”, s ha arra nem érkezik 15 napon belül elutasítás, már mehet is az építkezés. Másik gond lehet – az érintett területeken járatosak véleménye szerint – hogy az építési engedély-köteles beruházások ügyintézési határidejét be nem tartó hatósági idő lejárta után is „szabad a gazda”. Vagyis előfordulhat (ha elég gonoszan fogalmazunk) az is, hogy szándékos időhúzás után mentesül a beruházó és építésze a hatósági kontroll alól… Erősen megkérdőjelezett változás az, hogy lesz egy olyan nemzeti tervtár, amiből – ingyen – választva egyet, már építkezhet is, aki akar. Sokaknak ez a Kádár-kockák világát juttatta eszébe, azoknak az így, „típus-tervekként” beszerezhető dokumentációknak a korát, amikor 800000(!) nagyjából egyforma ház épült Magyarországon.
Nem lehet minden kérdésre kitérni itt és most. De megemlítendő, hogy az államtitkár ígérete szerint lesz pénz a határainkon túli ügyek támogatására, ha nem is olyan sok, mint kellene. Hozzátehetjük: egy kisebb-nagyobb támogatás megszerzésének a lehetősége is „hegyeket mozgathat meg”…
Komoly fejlődés, pozitívum (lehet), s erről feltétlenül beszélnünk kell, hogy az államtitkár bejelentette, hogy – annyi évtizednyi hiábavaló küzdés(ünk) után - lesz(!) végre adókedvezményekkel való ösztönzésre mód Magyarországon is, s növelni akarják a magánkezdeményezésből folyó felújítások anyagi támogatására szánt keret összegét. Úgy legyen! Természetesen szóba került a műemlékes felújítások többletköltségének megtérítésére vonatkozó igény (más országokban már régóta működő támogatásának) jogos kérdése is.
Krisztina Markusová beszélt a szlovákiai gyakorlatról, Engedyné Juhász Veronika (akivel a Budapesti Városvédő Egyesület aktivistái együttműködnek a 150 ház akcióban) a főváros – korlátozott – lehetőségeiről beszélt, Visy Zsolt régész professzor elmondta a Bonyhádon feltárt középkori templom esetét, s ecsetelte a hazai gondokat. Vajon, mennyire komolyan veendő, hogy egy váratlanul előkerült lelet nem hátráltathatja a megkezdett építkezést?
Veöreös András műemlékes építész pedig régi rögeszméinket fogalmazta újra. Ha azt akarjuk, hogy a gyerekeink ne Stockholmba vagy Londonba menjenek orvosnak vagy benzinkutasnak, növelnünk kell kötődésüket az országhoz, s annak hagyományaihoz, kulturális örökségéhez! S ez a kérdés olyan hétköznapi ügyekben is megnyilvánul, mint az ablakok ajtók cseréje – műanyagra… Elveszíti a ház a szellemiségét – mondta.
Dobosyné Antal Anna a népi műemlékek helyzetét ecsetelte, András István Balatonfüred főépítésze a város utóbbi években zajló megújulásáról beszélt, a Podmaniczky-díjas Kőnig Tamás, sok fontos épületünk helyreállítója a műemlékvédelem és az építészet összefüggő témakörét taglalta, világította meg – bemutatva saját gyakorlati példáin.
Nagy Gábor, a kis Pest megyei műemlékes csapat vezetőjének a hazai műemlékvédelem és régészet sorsának alakulásával kapcsolatos szellemes hasonlata így szólt: Ha egy rendőr hibázik, megbüntetik, avagy lefokozzák, - de nem szüntetik meg a rendőrséget…
Az Ybl-en Jámbor Attila jogász, az egyetem oktatója ismertette és magyarázta a 2015 végi, már kihirdetett építési jogi változásokat, miután Dauner Márton beszéllt arróól, hogy „Megkezdődött az építésügy átalakítása”. Itt került szóba (Koncz Miklós BTM) az is, hogy a régészeti tevékenységnél különbséget tesz a jogalkotó a „nagyberuházás” esetére. (7§/20) E sorok jegyzőjének eszébe jutott, hogy a Városliget, a Vár, vagy a Dagály építkezéseit kivonják az összes jogszabályi és hatósági kontrol alól. Vagyis lesznek jogi korlátozások, „kivéve a gyevi bírót”. Hol jársz Mátyás király?!
Néhány szó összefoglalóul:
Kell „külső ösztönzés”, vagyis a támogatás, az adókedvezmény, a többletköltség megtérítésének összefüggő rendszere, de kell a „belső ösztönzés” is! Ezt segítheti az örökségvédelem ügyének publikálása, népszerűsítése (van ez ügyben 31 évnyi tapasztalatom…), s persze a folyamatos karbantartás, az ehhez szükséges technikus-képzés, oktatás, s a kérdéskörben hiányzó jogbiztonság is.
A november 4-ei műemlékes tanácskozás végén egy, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága által összekészített, majd az aktívabb jelenlevők javaslataival kiegészített „tizenkét pontot” fogadtak el:
Tizenkét pont a magyar műemlékek, épített-örökségi értékek és környezetük jövőjéért
1. Országos műemléki, épített környezeti értékleltár létrehozása, naprakészen tartása, a benne foglaltak teljes körű hozzáférésének biztosítása.
2. Áttekinthető, egységes, valós érték- és érdekvédelmet szolgáló jogszabályi környezet biztosítása a tulajdonosi és a társadalmi érdek összehangolásával.
3. Országosan egységes, komplex szemléletű műemlék-felügyeleti szolgálat működtetése a proaktív, integrált szemléletű műemlékvédelem biztosítására.
4. A felügyeleti munka szakmai hátterét biztosító műemléki tudományos központ, valamint központi anyagvizsgálati labor működtetése a kutatók és a restaurátorok munkájának támogatására.
5. A (védett) történeti épületek, és környezetük, valamint történeti kertek és közterületek megújulásának, helyreállításának segítő felügyelete a tervezéstől a megvalósulásig; a hitelesség és az integritás megtartásának, a műemlékvédelmi-, és kortárs épίtészeti szakmai színvonal meglétének ellenőrzése – a műemlékek értékmegőrző, fenntartható és fenntartó használatának biztosítására.
6. Értékvédelmet támogató, kétlépcsős pályázati-finanszírozási rendszer bevezetése: az előkészítés-tervezés és a megvalósítás szakaszolásával.
7. Kiszámítható, tervezhető állami támogatási rendszer működtetése az értékvédelem, a karbantartás, fenntartás ösztönzésére; kedvező gazdasági feltételek biztosítása az e területen szakmai szolgáltatást nyújtó vállalkozás(ok) számára.
8. Szakemberképzés, továbbképzés. Jogosultságok rendezése minden szinten (kutatás- tervezés- engedélyezés- szakértés- beruházás- kivitelezés- restaurálás- fenntartás) hozzáértés alapján.
9. Örökségtudatos, értékmegőrző szemlélet integrálása az oktatás és a nevelés minden szintjén.
10. Értékvédő civil szervezetek működésének segítése, szakmai és anyagi támogatása, a helyi épített-környezeti értékvédelem ösztönzése.
11. Műemléki referensek bevonása az épített örökségi értéket érintő, vagy arra hatással lévő, bármilyen szintű döntés-hozatalba.
12. Nemzetközi szakmai együttműködés, szakmai kapcsolatok újraépítése. A határon túli magyar értékek megőrzésének hathatós segítése.
