2022

Ahogy arról az egyik korábbi lapszámban már tudósítottunk, eredményesen zárult az idei évre a KJHK által kiírt pályázat. Lévén igen értékes munkák érkeztek be, szeretnénk a díjazott pályázókat és munkájukat havi bontásban hírmondónk hasábjain röviden, ízelítőként bemutatni. Ennek természetesen a legelőre valóbb célja a hálánk kifejezése és a pályázók munkájának laudálása. Másrészt nem titkoljuk, hogy ezzel is kedvet kívánunk ébreszteni azok számára is, akik idén még nem bátorkodtak tollat ragadni.

  A Kiss József Helytörténeti Kutatócsoport (KJHK) által meghirdetett pályázatunk díjazottjainak sorában jelen számunkban a holtversenyben második helyezést elért pályázók közül a kiskundorozsmai születésű Tóth-Gulyás Zoltán János urat és pályázati munkáját ismertetjük.

   Talán emlékszik a kedves Olvasó, hogy 2019 februárjában hírt adtunk a bajtársi településünk, Kiskundorozsma újratelepülésének 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatról (Mi Újság Fényszarun? 2019 márciusi szám). A szélmalmáról nevezetes község ma hozzávetőleg 15 000 főt számlál, de a török időkben teljesen néptelenné vált. Az újranépesedésre sokáig, egészen 1719 februárjáig kellett várni, amikor báróOrczy István bábáskodása révén nemes és vitéz Kálmán István vezetésével 23 jászsági (elsősorban Fényszaruról és Apátiról való) és palócföldi család (mindösszesen csupán 120 fő) vert tábort a dorozsmai domb körül, ott, ahol már évszázadokkal azelőtt is ősrégi templom állott. A megérkezettek között volt Kálmán Ádám is, Kálmán István kiskorú gyermeke, aki pályázónk, Tóth-Gulyás Zoltán János egyik ősapja volt.

A jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör 2022. június 11-én a jászsági Honismereti szakkörök találkozóját szervezete meg, abból az alkalomból, hogy Győri János (1922-2008) a szakkör alapítója 100 éve született. Az ünnepségre a Csete Balázs* Általános Iskola aulájába, került sor, mely intézményben 1955-től 27 tanéven át tanított.

   Ünnepélyes külsőségek közepette 2002. május 1-jén avatták fel a Szabadság téren, a volt Leányiskola helyén a Tanítók emlékművét. Az emlékmű megvalósítását a FÉBE kezdeményezte, a tervezést és a kivitelezést Szabó Imrefia Béla szobrászművész és Tóásó Tibor kőszobrász valósította meg. A költségét a FÉBE és alapítványa fedezte. Az emlékmű halhatatlanok olvasókönyvének bronzlapjaira 104 fő került bevésésre. Elültetésre került a tanító fája.
2012.szeptember 1-jén bensőséges ünnepség keretében az elmúlt tíz év alatt elhunyt 29 tanító nevével egészült ki a bronz lapok.
   A húszéves ünnepséget 2022. szeptember 3-én (szombat) délután 14 órakor tartjuk, az emlékmű előtti útszakaszon. Jelenleg folyik a kutató munka, hogy 2012 óta kik hunytak el. A helyben élt tanító, tanár közül 12 fő hagyott itt bennünket, további 4 fő azok száma, akik nem Jászfényszarun éltek. A nem helyben lakók létszáma várhatóan jelentősen nő, róluk jelenleg még kevesebb ismerettel rendelkezünk.

   Ünnepélyes külsőségek közepette 2002. május 1-jén avatták fel a Szabadság téren, a volt Leányiskola helyén a Tanítók emlékművét. Az emlékmű megvalósítását a FÉBE kezdeményezte, a tervezést és a kivitelezést Szabó Imrefia Béla szobrászművész és Tóásó Tibor kőszobrász valósította meg. A költségét a FÉBE és alapítványa fedezte. Az emlékmű halhatatlanok olvasókönyvének bronzlapjaira 104 fő került bevésésre. Elültetésre került a tanító fája.
2012.szeptember 1-jén bensőséges ünnepség keretében az elmúlt tíz év alatt elhunyt 29 tanító nevével egészült ki a bronz lapok.
   A húszéves ünnepséget 2022. szeptember 3-én (szombat) délután 14 órakor tartjuk, az emlékmű előtti útszakaszon. Befejeződött a kutató munka, hogy 2012 óta kik hunytak el.
   Az emlékműre felkerülő tanítókról, tanárokról személy szerint tervezzünk megemlékezni, tanítványok, kollégák segítségével.