2024

  A Jászberény és Vidékea Jászberényben kiadott vegyes tartalmú hetilap – 120 évvel ezelőtti számaiban olvashatjuk.
   1904. február 7-én a 6. oldalon olvashatjuk: „– Bál Jászfényszarun. A farsangi mulatozásból, Carnevál vigadozásából a jászfényszarui iparosok is ki akarják venni az őket illető részt, mert értesülésünk szerint folyó hó 6-án a Kaszinó összes termeiben(a mai 1926-ban megépült vendéglő helyén állt a cikkben leírt régi épület) jótékonyczélu táncmulatságot rendeznek. A szétküldött meghivók szerint személyjegy: 1 kor. családjegy: 2 korona.”
   1904. február 14-én az 5. oldalon olvashatjuk: „– A bál után.A jászfényszarui róm. kath. kör mult hó vége felé tartotta meg szokásos farsangi tánczestélyét a Kaszinó vendéglő összes termében. Ez alkalommal összes jövedelem 202 korona volt, mely összegből mindenféle kiadást leszámítva, a kör könyvtára javára tiszta jövedelemképen maradt: 26 (azaz huszonhat) korona és 40 fillér.”
   A második cikkben szerepel a szokásos farsangi tánczestély így biztos ezt megelőzően is tartottak bálokat településünkön.

   Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai (Vác, 1917) című kiadvány 887. és 965. oldalon olvasható:
   „Raicher Endre, született Jászfényszaruban (Jásznagykunszolnokvm.), 1759. július 6-án. Pappá szentelték 1780-ban. Hét évig volt káplán, 1787-ben lett szentmártonkátai, 1791-ben palotási, 1800-ban turai plébános, majd alesperes. Meghalt Turán, 1814. február 18-án. (Nt. 193,210, 258.)
   Virágh György Ignác,született Jászfényszaruban, 1702-ben. Pappá szentelték 1727-ben s mindjárt tószegi plébános lett. Midőn a Tisza árja 1743-ban Tószeget elöntette, híveivel együtt Kiskúnmajsára költözött és ott ideiglenes templomot csinált. Két év mulva tápiószelei, 1755-ben herédi plébános lett. Meghalt 1759. január 8-án. (Nt. 132, 322, 340, 362, 364.)”
Tóth Tibor

  A világon az első kézi kapcsolású telefonközpontot 1877 évben Bostonban helyezték üzembe. Magyarországon a telefon jelentőségét Puskás Tivadar és testvére Ferenc ismerte fel.   
Európában hazánk 1881 évben negyedikként létesített telefonközpontot és 54 előfizetővel kezdett el működni. Az első telefonkészülékeket Amerikából hozták be, de rögtön elkezdődött a hazai gyártás. Az elterjedése rohamosan megindult, kezdetben a tehetős emberek, később a középosztálynak, a cégeknek is státusz szimbólummá vált.
   Budapest után a vidéki nagyvárosokban és 1905-ben a Magy. Kir. Posta és Távírda rendelet tárában szerepel, hogy 1905-ben újtávbeszélő-hivatal elkezdte munkáját Jászfényszarun. Velkey Ádámné volt ekkor a postamester, de őt 1905 októberétől Zibritzky Anna (férjezett neve Gusztin Mihályné) váltotta. A posta a Bajcsy-Zs. út 8. szám alatt volt.
   1943-as telefonkönyv alapján pontosan tudjuk a távbeszélő (telefon) szolgáltatás Jászfényszaru-i adatait.

Nyugta 8 frt és 85 kr. összegről, ami 1899. december 31-én 47 éves korában elhunyt Balog András temetési költségéről szól, a plébánia, templom és harangozók stb. illetménye fejében Varga Sándor, aki 1899 és 1902 között teljesített itt kápláni szolgálatot. A nyugtán szereplő 10 és 4 filléres 1898 évben kiadott (illeték) bélyegek is láthatók.
Balog András – Balog János és Nagy Anna gyermekeként született 1852 évben – 1874. május 12-én kötött házasságot Fejes Annával, aki 1856-ban látta meg a napvilágot. Öt gyermekük született András (1879), Imre (1880), Teréz (1883), Anna (1890), István (1893). Csecsemőként András, két évesen Anna hunyt el. István fiától, aki szinten az apja nevét kapta maradt fel ez a közel 125 éves írat.
1900-ban 1 kg füstölt sonka ára 1 frt-ba került.
Kép és szöveg: Tóth Tibor

Az Állatorvosi lapok 1878-től jelenik meg hetente a XXXVII. évfolyam 1914. május 16-án megjelent 20. számának folytatólagos oldalszámozással a 248 oldalán a következőket olvashatjuk:
 „1383,1914. kig.sz. —Jásznagykunszolnokvármegye jászságifelső járásábanJászfényszaru szekhelylyel, Pusztamonostor, Jászfelsőszcntgyörgy és Jászfényszaruközségekből átló újonnan szervezett körállatorvosi állásra ezennel pályázatot hirdetek.