2025

   A XX. század elején Jászfényszarun még gémeskutakból is kevés volt. Az udvarokban lévő gémeskutakat egy fadarabra kötözött szalmacsóvával jelölték, melyet kapufélfára kötöztek. Tűz esetén erre szükség lehetett. A Községi Előljáróság a lakossággal együtt közkutakat ásott. Ivásra, itatásra egyaránt használták a gémeskutak vizét.

   A dreidelnek, vagy másnéven trenderlinek nevezett pörgettyű a zsidó hanuka ünnep tradicionális játéka. Az ólomhasáb négy oldalán egy-egy héber betű olvasható:נ (Nun), ג (Gimel), ה (Hei), ש (Shin)
   A játékosok, akik általában egy család, süteményben, vagy valami apróságban játszanak. Megteszik a téteket, majd felváltva pörgetnek. Az oldalaknak különböző jelentésük van: Nun - nist - "semmi" - semmi nem történik és a következő játékos jön Gimel - ganc - "minden" - a játékos az egész bankot megszerzi Hey - halb - "fél" - a játékos a fél bankot megszerzi. Shin - stel ayn - "berak" - a játékos még egy tétet betesz a bankba.
   Az Európában fellelhető dreidelek koráról megoszlanak a vélemények, mindenesetre a betelepült zsidóság jelenléte a korai Árpád-kortól kimutatható. Ezt az ólom pörgettyűt Tóth Alex munkatársunk találta Jászfényszaru külterületén.

  Jászfényszaru belterületén, az egykori Kozmadamjánszállása nevű falu helyén találta Mezei Róbert a kis bronz függőt, amely kialakítása alapján az Árpád-kori mellkeresztek közé tartozik. Különösen a korszak elejének, 11-12. századi sírokból ismert jellegzetes leletei ezek. Kozmadamjánszállása falu, mely a nevét a két ókeresztény orvos, Szent Kozma és Szent Damján után vette, a tatárjárás idején pusztult el, bár temetőjét a betelepült jászok a középkor későbbi századaiban is használták. 

Jász Múzeum Facebook 2024. december 12. és 22.
Tóth Tibor

1. kép dreidel
2. kép mellkereszt

   Az Egri Főegyházmegyei Levéltárban lévő kinevezési okirat szerint Jászfényszaru-i Római Katolikus Elemi Iskolába - Márkus János igazgatósága alatt - Boros Sándort Boros Sándor és Miksa Mária szülők gyermekét 24 évesen 1917. december 16-án nevezték ki.

   A Csákány Tanya 300 méterre volt a Simon-tó, a Csécselapostól, és a Tobántól Csány felé a parton. A tóközepén víz, benne hal, partján csónak, amelyből halásztak. A közelben mindössze kb. másfél-két km-re épült meg a tanyai iskola és a kápolna. A Vasúton túl, a 32.-es útról nyílik az a dűlő út, amely ma Jászfényszaru és Csány közigazgatási határán van a vége. A dűlő mentén volt dédapám földje melyen épült s tanya, egy homokdombon, melyről minden irányban elfolyt az esővíz.

A nyári szünetben, két turnusban négyhéten át Peredi Angelika és Peredi Karolina Éva, majd három héten keresztűl Dávid Lilla, Rimóczi Dorina és Vig Laura segítette a helyi értéktári tevékenységet. Az első turnusban a két testvér egy tevékenységet végeztek, míg a másodikban minden lány önálló feladatot végzett. Bízom benne a munka egyben sok új ismerettel is járt számukra. Köszönöm a hozzáállásokat és szorgalmukat!
Kép és szöveg: Tóth Tibor

Fotó: Balról jobbra Vig Laura, Rimóczi Dorina és Dávid Lilla.