Városi
30 éve született meg Jászfényszarun a helyi sajtó, három évtizede
a település lakói és az innen elkerültek szolgálatában
Település szintű kiadvány 30 évvel ezelőtt, 1990. május 25-én jelent meg Jászfényszaru történetében először, Mi Újság Fényszarun? címmel. Alcímként Híradó községünk múltjából és jelenéből szerepelt a címlapon. A 75 példányt próbaszámnak szánták a készítők, és a tanács fénymásológépével sokszorosították.
Említsük meg - köszönetképpen is - kik bábáskodtak létrehozásában. A tanács adta ki, és fedezte költségét. A szerkesztési feladatokat Bordásné Kovács Katalin, Csirmaz Mátyás, Sugár Istvánné végezte. A grafikát Harmathné Boros Mária és Kónya István készítette.
A harmadik oldalon a szerkesztőség szól az olvasóhoz az újság céljáról, szükségességéről, tartalmi elképzelésekről. A megfogalmazott célok harminc év távlatában ma is vállalhatók. „Nem szorul különösebb magyarázatra annak fontossága, hogy Jászfényszaru lakossága és jövője érdekében dolgozó szakemberek kölcsönösen tájékozottak legyenek. Ismerjék a közös gondokat, s a problémák megoldásán is együtt gondolkozzanak. Helyt kívánunk adni minden már meglévő és szervezendő, lakosság javát, érdekét szolgáló közösségnek, minden korosztálynak. Szeretnénk praktikus tanácsokkal, hasznos és aktuális információkkal szolgálni, szórakoztatni, hirdetési lehetőséget biztosítani magánszemélyeknek, vállalkozóknak.”
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató leírásából tudjuk „1751-ben Alexius Márton görög kereskedő nyitott boltot a községben.”A XIX. század második felében, majd a XX. elején néhány – többségében zsidó – kereskedő családok telepedtek le. Vegyeskereskedéseket, vendéglátóhelyeket nyitottak. Jászfényszaruhoz közeli Dányra, hogy postosan mikor érkezett Stern Sándor szülei Stern Lipót Fülöp és Taub Mária nem tudjuk. Tény viszont, hogy fiuk már Dányon, 1909. augusztus 18-án született.
Stern Sándor (1909-1996) és Spitzer Margit (1911-1944) miként, és hogyan ismerkedett meg nem tudjuk. Margit szüleinek tulajdonában volt a mai Flamingó étterem épülete, ahol vendéglátó egységet üzemeltettek, itt is találkozhattak. Házasságot 1936-ban kötöttek, 1938-ban Erika leányuk született.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Jászfényszarun, 1945 telén már kezdeményezték új vadásztársaság megalakítását, ennek hiteles eredeti dokumentumai a Városi Értéktárban megtalálható. Az iratok alapján ismerhetjük meg a közel 75 éve történteket.
A vadászatot a régi magyar filmekben is láthattuk, úri passziónak, egyes típusait sportnak tartották. Ennek volt némi ténybeli alapja, hiszen a vadászathoz vadászterület kellett, fegyver, lőszer ezek biztonságos tárolása, alkalmassági és szakmai vizsga ezek komoly pénzt, egyszeri és folyamatos kiadást jelentett. A felvételt a közösség döntötte el, így egy társasághoz bejutni sem volt könnyű.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A mezőgazdasági tsz történeti sorozatom második részét a Lehelkürt Mg. Tsz-nek szentelem. A 70 év első másfél évtizedében sok nevet választottak vagy adtak a szövetkezeteknek. A nevek között személynevek, de a gazdálkodásra, a fejlődésre jellemző nevek is szerepeltek. Így: Lenin (1950), Béke (1951), Petőfi (1952), Április 4. (1955), Aranykalász (1957), Új Remény (1957) Lehelkürt (1957), Kossuth (1959), Zöldmező (1959), Haladás (1959), Szabadság (1961). A zárójelben szereplő évszám a névválasztás évét mutatja. Más településeken is többségében hasonló nevek szerepeltek.
Talán nem véletlen, hogy a Jászságban máshol Lehelkürt néven szövetkezet nem alakult. A köztudatban élt olyan monda, amely Szűcs Mihály (1823-1903) 1892. évben nyomtatásban megjelent Életleírásában is szerepel „…Mivel pedig a Lehel Kürtje itt találtatott meg, ha az igazság divatban volna, a kürtnek nálunk volna a méltó helye, de mivel a Jászberényiekkel jó testvéries viszonyban élünk s annak kitűnő, jól felszervezett rendőrsége által ott biztonságban van, átengedjük nekik.” A könyvet a FÉBE a Honfoglalás 1100. éves évfordulójára hasonmás – kutatásokkal kiegészítve – díszkiadásban megjelentette. Szívünkhöz tehát legközelebb a névválasztásban a Lehelkürt állt.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Lantos Péter: Jászfényszaru története - Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig című könyvben (a FÉBE 2003-ban jelentetett meg) a 88 oldalon a következőket olvashatjuk: „Az iskola mindig fontos szerepet játszott és töltött be egy település életében. A felnövekvő nemzedék tudása itt alapozódik meg és válik meghatározóvá egy egész életre. Az 1700-as évek elején még nem vették szigorúan a gyermekek rendszeres iskolába járását, sőt a tanítás is kántori kötelesség volt csupán, sok gyerek tanítót nem is látott. A Redemptio után (1745) az oktatással kapcsolatos első feljegyzés 1754-ből származik, amelyből megtudjuk:
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Országos vonatkozású évfordulók:
Kiemelt emlékévek:
- Az Országgyűlés 18/2019.(VI.18.) OGY határozata alapján a trianoni békediktátum 100. évfordulója egyben 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz.
- Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés 2020-at a magyar költő, hadvezér és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.
Helyi vonatkozású évfordulók:
- 330 éve felszabadulás a török uralom alól - 1690
- 300 éve a templom mellékhajója épült - 1720
- 275 éve Redemptió – 1745
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok