2020

Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató leírásából tudjuk „1751-ben Alexius Márton görög kereskedő nyitott boltot a községben.”A XIX. század második felében, majd a XX. elején néhány – többségében zsidó – kereskedő családok telepedtek le. Vegyeskereskedéseket, vendéglátóhelyeket nyitottak. Jászfényszaruhoz közeli Dányra, hogy postosan mikor érkezett Stern Sándor szülei Stern Lipót Fülöp és Taub Mária nem tudjuk. Tény viszont, hogy fiuk már Dányon, 1909. augusztus 18-án született.
 Stern Sándor (1909-1996) és Spitzer Margit (1911-1944) miként, és hogyan ismerkedett meg nem tudjuk. Margit szüleinek tulajdonában volt a mai Flamingó étterem épülete, ahol vendéglátó egységet üzemeltettek, itt is találkozhattak. Házasságot 1936-ban kötöttek, 1938-ban Erika leányuk született.

   Lantos Péter: Jászfényszaru története - Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig című könyvben (a FÉBE 2003-ban jelentetett meg) a 88 oldalon a következőket olvashatjuk: „Az iskola mindig fontos szerepet játszott és töltött be egy település életében. A felnövekvő nemzedék tudása itt alapozódik meg és válik meghatározóvá egy egész életre. Az 1700-as évek elején még nem vették szigorúan a gyermekek rendszeres iskolába járását, sőt a tanítás is kántori kötelesség volt csupán, sok gyerek tanítót nem is látott. A Redemptio után (1745) az oktatással kapcsolatos első feljegyzés 1754-ből származik, amelyből megtudjuk:

   Jászfényszarun, 1945 telén már kezdeményezték új vadásztársaság megalakítását, ennek hiteles eredeti dokumentumai a Városi Értéktárban megtalálható. Az iratok alapján ismerhetjük meg a közel 75 éve történteket.
   A vadászatot a régi magyar filmekben is láthattuk, úri passziónak, egyes típusait sportnak tartották. Ennek volt némi ténybeli alapja, hiszen a vadászathoz vadászterület kellett, fegyver, lőszer ezek biztonságos tárolása, alkalmassági és szakmai vizsga ezek komoly pénzt, egyszeri és folyamatos kiadást jelentett. A felvételt a közösség döntötte el, így egy társasághoz bejutni sem volt könnyű.

   A FÉBE és Városi Értéktár a több mint 20 évvel ezelőtt készült fotókkal emlékezik az idősekre, azokra is, akik már nincsenek köztünk.

   Tisztelet azoknak is akik kiszolgálják, gondozták, segítik az időseket

   Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.