2020

   A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 2007. május 10-től folyamatosan üzemelteti a www.febe. hu honlapot. A tizenhárom év alatt háromszor változott arculata, tartalma állandóan bővül. A honlapon a mozgó kép alatt új tárhely létesült Értékek Tárháza néven.
  A tárházban az első link a Könyvtár, amely digitálisan tartalmazza a FÉBE által eddig kiadott tíz könyv teljes anyagát. Így: Agócs Zsuzsanna – Ézsiás László – Kolozs Marcella – Zsámboki László*– Pető Zoltán**: „Csak szív kell…” válogatott versek – 2003; Lantos Péter – Berze Lászlóné: Jászfényszaru története – 2003; Zsámboki László – Berze Lászlóné: Jászfényszaru diáksportjának története – 2008; Tóth Tibor: A Fényszaruiak Baráti Egyesületének 15 éve (tények és képek) – 2009; Tóth Tibor: Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége – 2013; Tóth Tibor: Jászfényszaru kulturális és természeti értékei – 2014; Gyenge Péter – Tóth Tibor: Andris. Egy parasztfiú regénye – 2014; Ézsiás Rózsa – Tóth Tibor: Süssünk – főzzünk ízletesen és gyorsan – 2018; Tóth Tibor: A Fényszaruiak Baráti Egyesületének története Negyedszázad a Városért, Jászfényszaruért 1993-2018; Dr. Langó Péter – Tóth Tibor: Történelmi források Jászfényszaru múltjához – 2018. A Jászfényszaruért Alapítvány által kiadott két könyv digitális változatát. Így: Tóth Tibor: Elöljárók Élenjárók Választott és elismert személyek Jászfényszarun 1903-2013 – 2013; Gulyás András Zoltán – Tóth Tibor: A Jászság kapuja, Jászfényszaru Régészeti tanulmányok Jászfényszaruról – 2019.
   Digitális újságként olvasható: FÉBE BÁL 1994-2013 – 2013.
   Mások által kiadott könyvek digitális változata. Így: a Jászsági évkönyv 2014, 2015, 2016 évi anyaga, melyekben Jászfényszaruról is olvashatunk tanulmányokat.
   A FÉBE tulajdonában található papíralapú közel háromszáz könyv címjegyzéke is része a könyvtárnak, melyek többségében Jászsági és azon túli települések helytörténeti jellegű kiadványok. A könyvek kikölcsönözhető bárki számára.
   A következő fül a digitális hangzó anyagok. Így: Szabó Krisztina: Mit ér egy hang FÉBE CD-1 – 2016. 20 szám 75 percben. Ézsiás László: Vers a szívemben, szívem a versben FÉBE CD-2 – 2017. 27 vers 75 percben.
   A következő fül az Értéktári érdekességek tárháza.
   A FÉBE kiadványai közül csak két könyv digitális változatával nem rendelkezünk. Így: Szűcs Mihály – Tóth Tibor: Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye – 1996; Langó Péter: Szállástól mezővárosig tanulmánykötet – 2000. A nyár folyamán, ha kapunk digitalizálási programot, úgy a két könyvet is digitalizáljuk, mert már papíralapon ez a két könyv elfogyott nem megvásárolható.
   A FÉBE Értékek Tárháza azt a célt szolgálja, ha bárki gyorsan szeretne megnézni, meghallgatni egy kiadványt, akkor ne a könyves polcon keresse, hanem honlapunkon azonnal hozzáfér. Ingyenes szolgáltatásunk különösen azoknak kedvez, akik nem vásárolták meg a kiadványt vagy hangzó anyagot.
   Köszönöm Réz Bertold webmester munkáját, aki az elképzelést valóra váltotta.
* Vastagon szedve = szerző ** vastagon dűlt betűvel szedve = szerkesztő
                                                                                        Tóth Tibor

   A január és február a farsang időszaka a bálok szezonja így volt ez régen is. Jászfényszarun 1945 előtt is sok közösség szervezett bálokat, különböző helyeken. A legrangosabb bált az iparosok a település legelegánsabb helyén a Kaszinó étteremben tartották.
   Az ipartestületek helyét 1948-ban átvette a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége). A nagyobb településeken megalakultak a helyi szervezetei és tovább vitték az iparos bálok hagyományát.

Danassy Mária tanító 30 évet töltött el a jászfényszarui Katolikus Elemi iskolában. Nevével Jászfényszarun először az 1911/12-es tanévben találkozunk, ekkor II. osztályban 97 fő leánygyermeket tanított.  Honnan érkezett ide nem tudjuk. Az illetményjegyzék szerint az 1940/41-es tanévben találkozunk utoljára nevével ekkor nyugdíjba vonult.
Néhány tanítványaival készült csoportkép is fenn maradt. Tanítványai, akiket a 1940/41-es tanívben tanított, aki még köztünk él legalább 86 éves. Mélyen vallásos volt, katolikus közösségeket vezetett, előfizetője volt a Jászsági Katolikus Híradónak.

Az 1945 előtti állatorvosokról a Városi Értéktárban kevés információ áll rendelkezésre. Találtam egy fotót, – a dr. Sándor Imre (1910-1985) az első jászfényszarui születésű orvos leányától Sándor Csilla FÉBE tagtól kaptam – melyen négy személy állatorvosként dolgozott. Az értéktárban a kapott íratok között, két korabeli kiváltott receptet is felleltem.  
   A településen a földművelés mellet az állattenyésztés jövedelme is fontos szerepet játszott a megélhetésben. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakult tanyák lakossága nem csak önellátás célra, hanem főleg értékesítésre is foglalkozott állattartással. A tanyák nagy részének fokozatos megszűnésével jelentősen csökkent az állatállomány. Az 1959-es szövetkezetesítés tovább csökkentette az egyéni állattartást, viszont fokozatosan nőtt a szövetkezetekben az állatállomány. A szövetkezet mellet főleg az egyéni sertés-, az első húsz évben tehéntartás többsége megmaradt, egyrészt a háztájiban termesztett takarmány feletetésére tartottak jószágot, melynek értékesítésében (sertés) a tsz. közreműködött. A XX. század végére és az elmúlt húsz évben az egyéni állattartás a településen belül szinte teljesen eltűnt. Ez nagyban összefügg a várossá válással, a családok megváltozott élet- és munkakörülményeikkel. A külterületen kb. egy tucat magángazdálkodó különböző állatfajtát tenyészt és tart, többségük kiegészítésképen a növénytermesztés mellett.

   A Városi Értéktár február hónapban egy héten belül két közel azonos régi érdekes dokumentumot kapott Liziczai Józseftől és Kolozs Sándortól, melyet megosztunk lapunk olvasóival. Nincs új a nap alatt szokták mondani, meg a történelem ismétli önmagát, némi igazság lehet a mondásokban. Az autók törzskönyvét 1999. január 1-től vezették be hazánkba.
   A két világháború között az akkor élők egy részének a kerékpár volt a járműve, ez sem adatott meg mindenkinek. Így nem véletlen, hogy a kerékpároknak volt fényképes Igazoló-jegy vagy Kerékpáros személyazonossági igazolványa. Gyerekkoromban emlékszem, hogy az első kerékagynál fémkeretbe foglalt tábla volt minden kerékpáron, melyen a tulajdonos neve és címe volt feltüntetve. Később ez már nem volt kötelező eleme a kerékpároknak. Manapság a helyi rendőrőrs tagjai egyedi azonosító számot gravíroznak a vázban elősegítve szükség esetén a kerékpár megtalálását.