2023

   A bélyeggyűjtők tudják, hogy az elsőnapon bélyegzővel ellátott boríték értékes. Később ritkaságnak számit, értéke egyre nő.
   A márciusi lapszámban adtunk hírt a 150 éves Hatvan- Szolnok vasútvonal ünnepségeiről.  
A nosztalgiavonatra sok jászfényszarui lakos is váltott helyet, vett részt a programokon.
   A Magyar posta a jubileumra külön nyomtatott borítékot, elsőnapi bélyegzőt készíttetett és alkalmi bélyeget jelentetett meg. Hortiné dr. Bathó Edittől a Városi Értéktárba történő elhelyezésre kaptam egy példányt.
   A boríték, a bélyegző és a bélyeg egyenként is érdekes. A három közül még is a bélyegen szerepló „a MÁV III. oszt. psz. (pályaszámú) C-n2 gőzmozdonya” koránál fogva is a legérdekesebb.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján Miklós Béla miniszterelnök 4000/1945.(VI.27.) ME rendelete szabályozta az újjáépítési közmunkakötelezettséget.
   A rendelet a következő megállapításokat határozza meg: Az újjáépítési közmunkán kizárólag a romeltakarítási, helyreállítási, újjáépítési vagy egyéb közérdekű munkálatokban testi vagy szellemi erővel kifejtett azt a munkát kell érteni, amelyet a kötelezettek a jelen rendelet alapján tartoznak teljesíteni.

   Közmunkakötelezettség alá esnek a férfiak 18. életévüktől 60. életévükig. A nők 18. életévüktől 42. életévükig.

   A történelmi leírásokból tudjuk adót amióta világ, a világ fizetni kellett és kell. Bizonyíték erre ez a 94 évvel ezelőtt kiállított három oszttató csekk befizetőnél maradt példánya. A csekken Tamus Sándorné 60 pengő 34 fillért fizetettbe a Jászberényi m. kir. adóhiv. szállitm. letéti szla. Jászberény részére. A feladás történt Jászfényszaru postahivatalnál 1929. július 31. napján, a bélyegző szerint. Nincs új a nap alatt a reklám, a hirdetés már akkor is nagyban működött. Mivel a csekk hátlapját erre a célra is felhasználták. Az eltelt évtizedek alatt csekk papírvastagsága nőt, a színe is változott, jelenleg sárga és ma már két oszttató. Tért hódít a képi és hangi hirdetés, reklám, így a csekkek hátlapjáról eltűnt a hirdetés. A digitális fizetés előre törésével csak idő kérdése és a csekkek is megszűnnek, „nyugdíjba vonalnak”.
Kép és szöveg: Tóth Tibor

Fotó: A csekk elő és hátlapja

   Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk, amely az állami anyakönyvezést elrendelte, 1895. október 1-jétől kötelező lett. Korábban ezt az egyházak végezték.
   Valószínű az állami anyakönyvezés bevezetése kapcsán született egyházi célra a m. kir. pénzügyminisztérium 1895. évi 91488. sz. rendelete alapján jött létre a CSALÁD-LAP nyolc oldás füzetecske. A nyomat az egri érseki liceumi nyomdában készült.
   Az első nyitóoldalon Kaszab Sándor és Palócz Mária Jászfényszaru, Peres tanyai lakosok neve szerepel. A 2.  oldalon „Hivatalos tanusítvány. Kaszab Sándor rk. és Palócz Mária rk. a Jászfényszarui templomban alulírt napon a róm. kat. egyház szertartása szerint egymással házasságot kötöttek. Kelt Jászfényszaru, 1938 febr. 3-án Székely Alajos szentszéki tanácsos, lelkész” (Jászfényszaru 1937-1943 közötti plébánosa) Jászfényszaru Rom. Kat. Egyházpecsétje (Körbélyegző)
   A 3. oldalon a férj és feleség szüleinek neve szerepel. Itt lehetett beírni elhalálozásuk idejét. A 4-6. oldalakon gyermekeik neve keresztelési helye, ideje, elhalálozási helye, ideje írható be összesen 12 sorban. A 7. oldalon Az Úr imája. Az angyali üdvölet. Az apostoli hitvallás. A 8 oldalon Istennek tíz parancsolata. olvasható.
   Azon családok, akik a későbbi családi eseményeket is rögzítették, jó alappal szolgál családfakutatás során
Kép és szöveg: Tóth Tibor

Fotó:
A CSALÁD-LAP első oldala

   Egy 10,5 cm x 8,5 cm nagyságú apróirat is hordoz érdekes és fontos információkat.
   Az irat a polgári rendszer utolsó teljes évében született. Nagy Bertalan adóügyi jegyző 1949. március 31.-én nyugdíjba vonult. Az 1949. dec. 27-én városi jegyzőként az iraton Kiss László neve szerepel. Érdekes a köralakú „JÁSZFÉNYSZARU NAGYKÖZSÉG PECSÉTJE” középen 1901 felírat. Marton István (1879-1972) iparos része lett kiállítva.
   Marton István asztalos 1951 július 27-én meg alakult Vegyesipari Kisipari Termelő Szövetkezetnek (VKTSZ) alapító tagja lett, nem sokkal később fia Gyula is belépett a szövetkezetbe.
   Felszólítás az Árokszállási bekötő út hozzájárulási díjának 30 Ft befizetése a községpénztárába.
   Ma már pontosan megállapítani nem lehet, hogy egy külterületi út, amely a mai Szent István útvégétől megépített keleti elkerülő kövesút 32-es főúton áthaladva ma is meglévő földutat jelenthette. Ez az út ma sem tartozik Jászfényszaru közigazgatási területeshez. Lehet ennek használatáért, karbantartásért kérték a díjat.  
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: Elöljárósági jegyzék, Marton István (1879-1972)