Köszöntjük weblapunkon
A kemence ünnepe
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére és rendezésében, a Jászfényszaruért Alapítvány csatlakozásával 2024. augusztus 20-án (kedden)délután 16.00 órakor a Kiss József Helytörténeti Gyűjteménynél (Somogyi Béla u. 24.) tizenharmadik alkalommal rendezzük meg a kemence ünnepét.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 233
Kiss József általános iskolai tanár, helytörténeti kutató száz éve született, tiszteletére szeptember 7-én Emlékkonferenciát tervezünk
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete, Jászfényszaru Város Önkormányzatának támogatásával a település jeles személye Kiss József tanár, helytörténeti kutató születésének 100 éves évfordulóját méltóképpen kívánja megünnepelni.
Polgári családban, Kiss József és Cserháti Ilona szülők gyermekeként 1924. szeptember 10-én született. A tanárképzőt Egerben végezte. Szomszédos településen, Zsámbokon kezdte tanári munkáját. Kilencév elteltével 1957-től családjával hazaköltözött és az iskolában helyezkedett el. Az 1960-as évek elejétől – a nyíregyházi országos néprajzi vándorgyűlésen való részvétel hatására – kezedet el helytörténettel foglalkozni. Gyűjtötte és gyűjttette a községben fellelhető írott és íratlan emlékeit, helytörténeti szakkört alapított. 1968-ban az összegyűjtött, mint egy 3000 anyagból az Ótanácsháza földszintjének négy helységében megnyílt a néprajzi kiállítás „múzeum”. 10 éves működés után a helységekbe a Rendőrség állománya költözött. 1984-ben újabb gyűjtő munka lehetővé tette, hogy a Somogyi Béla úton – a megyei tanács által biztosított összegen megvásárolt – felújított épületben megnyílt a Nagyközség Helytörténeti Gyűjteménye. Az épület berendezését saját maga irányította és szakkörösei segítették. Közben számtalan kisebb nagyobb díjazott pályamunkát készített. Betegsége folytán 1989-ben első könyvének előkészítését tudta. A Nagyközségi Közös Tanács által kiadott két pályamunkájának könyvalakban történt megjelenését súlyos betegen érte meg.
Jászfényszaruért tett munkásságát a tanács 1983-ban, majd az önkormányzat 1993-ban posztumusz kitüntetéssel ismerte el.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 276
A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE Értesítés – esküvői csoportkép 1944
Egy 80 évvel ezelőtt kiállított helyi hivatalos írat. jászfényszaru i anyakönyvi kerület állította ki Értesítés halálesetről … a kiadás céljának megjelölése nem került kitöltésre. A jászfényszaru i anyakönyvi kerület 1944 évi halotti anyakönyvébe 25 szám alatt bejegyeztetett a következő haláleset: Az elhalt neve: Rusai Imre
Az elhalálozás ideje és helye: 1944 ápr. 5 Jászfényszaru
- A hirdetés mentése sikerült
- Találatok: 185
FÉBE közgyűlés – május 24
A május 24-i éves beszámoló és feladat meghatározó közgyűlésen megjelent 39 fő egyesületi tag. A jelenlévő tagok ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták az elnökség 2023 évi munkájáról szóló beszámolót, közhasznúsági jelentést és mellékleteit, valamit a 2024 évi főbb feladatokat és költségvetését.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 215
90 éve nyílt meg Márkus Mária magánóvodája és 45 éve hunyt el
Márkus János (jászfényszarui Rk. elemi iskola első igazgató tanítója 1914-1926) és Simon Szidónia Mária nevű gyermekeként 1887. szeptember 16-án látta meg a napvilágot. Óvónői oklevelét 1919. október 16-án a budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Óvónőképző Intézetben szerezte. Szolnok vármegye tanfelügyelője engedélyezte Márkus Mária óvónőnek magánóvoda létesítését Jászfényszaruban. A magánóvoda ténylegesen 1934. április 23-án nyílt meg. Az óvoda állami kezelésbe való vétele 1948. évben történt, az óvónő számára ez kedvező volt, mert a fenntartási költségek ezentúl nem őt terhelték. 1956-ban – a Kossuth úti óvodából – nyugállományba vonult. Márkus Mária (aki családot nem alapított) hivatalosan 22 évig foglalkozott iskolára váró kis gyermekek előkészítésével. 1979-ben 82 évesen hunyt el.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 302
Jászfényszaru óvoda pedagógusainak elő legendái
Szinte egyidőben érkeztek Jászfényszarura, hogy szakképzett óvónőként a kisgyermekek iskolai előkészítését segítsék.
Andorkó Zsuzsanna négy gyermekes családba született. Édesapja fiatalon elhunyt, a gyerekeket édesanyja egyedül nevelte.
1957 augusztusában óvónői képesítéssel zsebében Szolnokon tudta meg, hogy Jászfényszaru helyezték. Az akkori Kossuth úti Óvodába két csoportba 80 gyermek járt, az egyik csoport vezetését kapta meg. Ugyan akkor került ide tanítási gyakorlatra későbbi férje Szabó László. Meglátni és megszeretni egy pillanat kérdése, az ő kapcsolatuk ilyen volt, 1959-ban házasságot kötöttek.
1962-ben megnyílt a község második Napközi Otthonos Óvodája, ide helyezték vezetőnek, melyet 1994 évi nyugdíjazásáig töltött be.
Boldvári Margit a szülők egyedüli gyermekeként született. Óvónőképző után 1951-ban Hercegszántóra került. Ott ismerkedett meg férjével a jászfényszarui születésű ZsámbokiZoltán tanárral, egy év elteltével már házasságot kötöttek.
1958-ban Jászfényszarura kerültek. A település akkori egyetlen óvodájában vezető óvónői megbízatást kapott. 31 évig nyugdíjazásáig vezette ezt az óvodát.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 215
Dr. Lakatos Béla-emléktábla avatása
Dr. Hortáver József és dr. Sándor Imre után dr. Lakatos Béla főorvos, Jászfényszaru Város Díszpolgára is emléktáblát kapott. A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezte az emléktábla állítását. A Jászfényszaru Város Önkormányzata biztosította a táblának a méltó helyet a Szent-Györgyi Albert Egészségközpont homlokzatán. A tábla avatására dr. Lakatos Béla 90. születésének napján június 4-én 16 óra 30 perckor került sor.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 238
A szorgalom, a kitartás utat tört magának II. rész
A Tusor ikrek Jászfényszaról indultak. Nikoletta 1990-ben néhány perccel előbb látta meg a napvilágot. Nem kis hátránnyal indultak, de a szorgalom, a kitartás utat tört magának, és életutukat eddig a sikerek kövei szegélyezik. Méltán lehetünk büszkék rájuk, és öregbítitek az alma máter és városunk jó hírnevét. Kérdéseimmel igyekszem életük utóbbi 11 évének eseményeibe betekinteni.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 322
„A Jászságért" Alapítvány kuratóriuma a 2024. évi Jászsági Civil Vándordíjat a Fényszaruiak Baráti Egyesületének ítélte oda
„A Jászságért” Alapítvány Kuratóriuma 2010-ben vándordíjat alapított. E díjat minden évben olyan szervezet, intézmény nyerheti el, mely a nemzeti (jász) kulturális örökség megőrzéséért tevékenykedik, legalább öt éve a Jászok Egyesülete nyilvántartott, tagdíjat fizető tagszervezete, s folyamatosan működik. Három éven belül ugyanannak a szervezetnek nem ítélhető oda a vándordíj.
A Jászsági Civil Vándordíj egy vándorserlegből és egy díszoklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege 200.000 forint.
A pályázó szervezet részletesen ismertesse éves munkatervét, és az elnyert összeg felhasználásával kapcsolatos elképzelését.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete eredményesen pályázott a 15. alkalommal odaítélt díjra.
„A Jászságért” Alapítvány kuratóriuma részéről dr. Dobos László alapító kurátor, a Jászok Egyesületének elnöke, a XXVIII. Jász Világtalálkozó központi ünnepségén 2024. június 22-én jelentette be, hogy a 2024 évi díjazott pályamunkája alapján a Fényszaruiak Baráti Egyesülete lett.
A Jászságért Civil Vándordíjat méltó ünnepség keretében a kuratórium Jászfényszarun adja át, a vele járó jutalmat az egyesület a Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató születésének centenáriumi ünnepségéhez használja fel.
Ezt követően 33. alkalommal kiirt pályázatra érkezett tíz pályázóból, a kuratórium a Jászságért-díjat Zsidei Andrásné nyugalmazott könyvtáros, a Dózsai Honismereti Szakkör vezetőjének ítélte oda, melynek átadása a színpadon megtörténet.
Tóth Tibor
 |
 |
 |
 |
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 211
ANNO - Jászfényszarun született papok
Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai (Vác, 1917) című kiadvány 887. és 965. oldalon olvasható:
„Raicher Endre, született Jászfényszaruban (Jásznagykunszolnokvm.), 1759. július 6-án. Pappá szentelték 1780-ban. Hét évig volt káplán, 1787-ben lett szentmártonkátai, 1791-ben palotási, 1800-ban turai plébános, majd alesperes. Meghalt Turán, 1814. február 18-án. (Nt. 193,210, 258.)
Virágh György Ignác, született Jászfényszaruban, 1702-ben. Pappá szentelték 1727-ben s mindjárt tószegi plébános lett. Midőn a Tisza árja 1743-ban Tószeget elöntette, híveivel együtt Kiskúnmajsára költözött és ott ideiglenes templomot csinált. Két év mulva tápiószelei, 1755-ben herédi plébános lett. Meghalt 1759. január 8-án. (Nt. 132, 322, 340, 362, 364.)”
Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- Találatok: 273
4. oldal / 10
