2022

Szentkúti zarándokok

Egy lelkes kis csapat
hosszú útra indult,
a kijelölt úti cél
a Szentkúti búcsú.

Korán kellett kelni
a hosszú út előtt,
nem is erőpróba,
- mondják a résztvevők.

Kedvezett az idő,
hogy elérjék céljukat,
- kis pihenő után
folytatták útjukat.

Volt egy kis kitérő,
eltévedt a csapat,
de gyorsan meglelték
a kipróbált utat.

Nem sok volt már hátra,
hogy célba érjenek,
ragyogott a szeme
minden résztvevőnek.

Végre megérkeztek,
boldog volt mindenki,
a hosszú út után
jó volt megpihenni.

Lélekben tisztulva,
új erőre kapva,
indultak el másnap
az otthonaikba vissza.

2009. június

Totók:

Szentkúti zarándoklat régen (1957)
Szentkúti zarándoklat mostanában (2019, 2021, 2022)

Útravaló

Mint virágzó gyümölcsfa, díszesen öltözve,
készül a sok diák a búcsú percére.
Ünneplőt öltött ma mindenki magára,
sápadt arcok mögött kételyek világa.
Ugyan merre utunk, merre is ballagunk?
S ki tudja hová visz az álomvilágunk?
Álmok világából ki kell józanodni,
hogy el tudj a valóság útjára jutni.
Göröngyös, hosszú út a valóság útja,
ha bírod a harcot eljuthatsz arra.
Értelem, akarat segíthet rajtad,
enélkül pedig rövid lesz az utad.
Kitartó munkával, hittel, akarattal
elérheted célod, szép lesz az utad.
Célod csak egy lehet, a jó utat járni,
ünneplő mámorból azt megtalálni.

1993. június

Fotó:
1953-ban ballagók és ünnepség

Dányon jártam

Kellemes időben
egy jót kerekeztem,
most az úticélomat
Dány felé vettem.

Ismerkedtem kicsit
a falu utcáival,
és a felújított
régi templomával.

Nyitva volt az ajtó,
be lehetett menni,
öröm volt számomra
benne gyönyörködni.

A Szent Jakab templom
belső díszítése,
olyan csodálatos,
mintha kincstár lenne.

Útban hazafelé
azon gondolkodtam,
milyen sok szép templom
van kis országunkban.

2011. július

„Apóka” elment
Szabó László emlékére

Nehéz a szavakat
összeszedni nekem,
mert jól ismertem őt,
már több évtizede.

- Kedves, jó kolléga,
munkatárs és jó barát,
hozzátehetem még,
- igazi sportbarát.

Munkáját szerető,
jól felkészült tanár,
magas volt „mércéje”,
- mi tudtuk igazán.

Tanítványait is
arra tanította,
szép szó erejével
mindig buzdította.

Emberséges volt a
beosztottjaival,
és nem élt vissza a
hatalmi jogával.

Családját szerető,
kedves és szigorú,
mindig céltudatos,
- nagy-nagy akaratú.

Igazi társas lény,
sokszor nagyvonalú,
önzetlen másokkal,
- soha nem öncélú.

Az örök álmodban,
majd mind megtalálod,
azt a sok jó embert,
kikhez szíved húzott.

Szeretett családod
téged sosem feled,
őrzik a te álmod,
- csendben, már nélküled.

„Az igazi ember eltávozik,
de a fénye megmarad.”
Dosztojevszkij

2007. július 18.

Határszemlén

 Elhagytam a várost
gyönyörű időben,
terepjáró bringán
útra kerekedtem.

Megállok egy percre
karcsú Zagyvahídon,
nézem a szép határt,
majd utam folytatom.

A Körtvélyes mentén
az jutott eszembe,
ó, de sokszor jártam
mezítláb én erre.

Naplás és Felsőrét
amerre tekertem,
Angyalost, Bugyogóst
is útba ejtettem.