2022

   2023 márciusában lesz 150 éve, hogy átadták a Hatvan – Szolnok vasútvonalat, a közelgő jubileum kapcsán korabbeli közlönyökből, újsághírekből ismerhetjük meg a jászfényszarui történéseket.

„Jászfényszaru állomásnak a gyors- és teherdarabáru-forgalomra való megnyitása.

A hatvan -újszászi vonalon Sashalom és Pusztamonostor állomások között fekvő Jászfényszaru állomás, mely eddig csak a személy-, podgyász- és kocsirakományi teherárúforgalomra volt berendezve, f. é.(1909) július hó 1-én a gyors- és teherdarabáruforgalomra is megnyittatik.

Élőállatok és külön berendezést igénylő küldemények ez állomás forgalmából ki vannak zárva…”

   Idézve: Vasúti és Közlekedési Közlöny 1909.07.04. 76. számából

   A Hatvan utáni első megállóhely Sashalom nem elírás lehet. A 1916. Magyar Vasuti Szaknaptár Közlekedési Almanach és Sematizmus tizenkettedik évfolyamában, szerkeszti: Wodiáner Béla Antal magyar királyi államvasuti főellenőr kiadvány 285. oldalon: „Hatvan –újszászi vonal. Sashalom. Pályaőr: Beszterei János 35/1 Jászfényszaru. Kiadóőr: Nun Mihály 35/2 Pusztamonostor. Állomáselőljáró: Gálcsik Ferenc 8/4…” és további 8 fő különböző beosztásban szerepel. Igy később nevezhették át Boldog településről el a megállót.
   Heeger Árpád által szerkesztett Budapesten 1947. karácsony havában kiadott Közlekedési Cimtár – Vasutas Évkönyv 164. oldalán Állomások között szerepel „Hatvan – Szolnok vonal. Boldog(ekkor már nem Sashalom) Jegykiadó őrök: Balogh István, 1916 Várhelyi László, 1897 Jászfényszaru Állomásvezető: Erdei Zsigmond áe, 1895 Pusztamonostor Állomásvezető: Pintér Lajos áe, 1909…”

   A nevek után a személyek születési éve szerepel. Erdei Zsigmond 1895-ben született, minden bizonnyal az első állomás ”főnök” Ő lehetett, hogy mikortól arra pontos adat nem áll rendelkezésre.
Tóth Tibor

Fotó:
1./ Az állomásról 1945 előtt készült képeslap
2./ A vasútállomás előtt készült csoportkép. A bal szépen Barna Mihály tüzép és fakereskededő, előtte fia ifj. Barna Mihály született 1936-ban, tőlük jobbra a 3. személy Erdei Zsigmond állomásfőnök, az álló sorban, a középső civilben a fia Erdei László, aki szintén vasutas lett Hatvanban. A fotó 1942 vagy 1943-ban készülhetett. A képet Vidovich László adományozta a Városi Értéktárnak

 id. Bedekovich Lőrinc (1751-1823), polihisztor, Jászkun kerületi geometra, vízépítő mérnök és Pruzsinszky Erzsébet fiaként Jászfényszarun született és élt ifj. Bedekovich Lőrinc (1788-1857) Jászkun kerületi másodföldmérő, Jász kerületi földmérő, aki feleségül vette Szökő Máriát. Ifj. Bedekovich Lőrinchalálát követően a Budapesti Hírlap 1857. december 10-én a 282. számban a következő (betű szerinti) közlemény jelent meg:

   A HAZÁNKA magyar gazdaszövetség közlönye (hétfő kivételével mindennap megjelent), az Ötödik évfolyam 178. szám Budapest, 1898. július 27. szerda 5. oldalonolvasható: „A jászfényszarui harangozók. Ketten vannak, azaz hogy voltak a jámborok, a kik Jászfényszaru községben kongatták a harangot. Az egyik Réz Antal, a másik Réz Tóbiás, mindketten évek óta gyakorolják a mesterségüket s értenek is hozzá. A napokban azonban cserben hagyta őket a harangozói virtus. Nem tudják kiharangozni a jégesőt, pedig a derék jász község hagyományai szerint a harangozásnak nemcsak az a czélja, hogy az időt, misét, temetést jelezze, hanem hogy elüzzön a falu határából minden veszedelmet. Mikor tehát nemrégiben sötét felhők látszottak az égbolton, a falu bírája elküldte a kisbírót harangozó Rézékhez:
   - Menjenek kentek a toronyba, s harangozzák ki a vihart meg a jégesőt. Ezt ízeni a biró ur.
   Mindkét Réz, Antal is, meg a Tobiás is illő tisztelettel viseltetnek a biró úr hivatalos rendeletei irányában, de azért még sem szeretik a külön harangozást. Most is kitekintettek az égre s elégülten jövendölték:

  A Budapesti Hírlap (napilapként hétfő kivételével 1881 – 1938 évek között jelent meg) a LII. évfolyam 166. száma 1932. július 27 szerdai számában a 6. oldalon olvasható: „(Egy kántortanító ötvenéves jubileuma.) Velsinszky József jászfényszarui római katolikus kántortanító most töltötte be ötvenéves szolgálati évfordulóját, amelyből negyven évet az egri egyházmegye, illetve Jászfényszaru katolikus egyházközségének szolgálatában töltött. Az ősz kántor kántortanító az 1879-i szegedi árvíz alkalmával, mint a félegyházai tanítóképző-intézet növendéke részt vett a mentési munkálatokban.”
   A fenti hír a Nemzeti Újság (keresztény politikai napilap hétfő kivételével 1919 – 1944 között jelent meg) XIV. évfolyam 166. szerda Budapest 1932. július 27-i szám 6 oldalán olvasható: „(Szolgálati jubileum) Szegedről jelentik: Velsinszky József…”

„Jászfényszaru községében megürült főbábai állomásra, mely 60 pft évi fizetéssel van összekötve, ezennel csőd nyittatik, kik tehát ez állomást elnyerni óhajtják, azok kellőleg felszerelt folyamodványaiknak a helybeli tanácsnál, az alulirt naptól számítva, 4 hét alatt leendő benyujtására felszólittatnak.
Jászfényszaru, dec. 12. 1857. A városi főbírói hivatal által.”

Budapesti Hírlap 1857. december 17. 288. számában jelent meg.
Tóth Tibor