Egyesületi
Kutyus
Van nekem egy szép kiskutyám.
Játszik sokat, ugrik is rám.
Futkos, szalad kicsit bután,
Póráz nélkül, gazdi után.
Vakkant ugat a kis kutya,
Így telik el sok-sok napja.
Biztatja a kis gazdája,
Ügyelj, vigyázz a kis házra.
Mire megnő kicsi kutyám,
Mérges lesz és vigyáz is rám.
Hűséges a gazdájához,
Mint a jó eb a házához.
1990. december
Fotó:
Balról jobbra haladva:
Penczner Gusztáv, Rimóczi Miklós, Penczner Kornélia, Barna Mihály, Zsámboki László
Készült: 1953-ban
A fotó a Dugonics ház előtt készült, a túloldalon látható, az akkori művelődési ház, ma Ézsiás –Juhász Iparcikkáruház, fentebb a Gyógyszertál épülete, jobb oldalon a kis nádtetős házak láthatók.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A betlehemezést, vallásos népi játékként egykor a karácsony előtti napokban, templomokban jelenítették meg. Manapság is sok helyen élő népszokás a betlehemezés, elsősorban faluhelyeken, ahol betlehemes fiúk járnak, házról-házra. „Szabad-e Istent dicsérni”, vagy „Szabad-e elmondani a karácsonyi köszöntőt?” - kérdezik a kapuban. Ha engedélyezik, meglátogatják a ház népét, és bemutatják a betlehemi Szent Család szálláshelyét templommal, istállóval, a jászolban a kisded Jézussal, mellette Szűz Máriával és Szent Józseffel. A betlehemesek hirdetik a boldog eseményt, megszületett a kis Jézus, megérkezett a Megváltó. Ezután áldást kérnek a házra, tréfás énekkel ajándékot kérnek, a háziak megajándékozzák őket, ha viszont semmit sem adnak az „Ahányan vagytok, annyifelé szaladjatok!” - szavakkal bocsátják útra őket.
Jászfényszarun a népszokást a 1970-es években Kovács Andrásné Rozika keltette újból életre, a Napsugár Színpad és a Fortuna Együttes tagjaival betanítva járták a hozzátartozók házát, illetve több verseny bemutató részese volt a több mint 40 év alatt.
A most közétett fotó Jászkiséren 18 éven ezelőtt született. Az apáról- fiúra hagyományörökítő bemutató program keretében 2002. december 13-án a jászfényszarui Betlehemezés népi játék előadásával különdíjat szereztek, a szereplők utaztatását a FÉBE biztosította, a gyermekeket elkísérte Ocskó-Sósné Palócz Erzsébet FEBE-tag, a fotót készítette Tóth Tibor.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Ünnepekre várva
Közeledő ünnepnapok,
Várok rátok nagyon-nagyon.
Úgy várom a közeledtét,
Mint gyermek a hóesést.
Közeledő ünnepnapok,
Várnak rátok a családok.
Ajándékot osztogatnak,
Örömkönnyek kicsordulnak.
Közeledő ünnepnapok,
Szeretetre gondoljatok.
Békességet, szeretetet,
Ebből sokat, nem eleget.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Télapó
Csilingelő csengőszó.
Elindult a télapó.
Viszi teli batyuját,
Húzza nehéz szánkóját.
Csengő hangja közeledik.
Télapó is megérkezik.
Tiszta cipő, csizma várja,
Sok-sok ablak nyitva, tárva.
Telik a sok cipő, csizma.
Fogy az apó ajándéka.
Sok cukor és csokoládé,
Ajándékból sosem elég.
Elfogyott a sok ajándék,
Köszönet jár apónak még.
Elbúcsúzik, tovább indul,
Csengő hangja lassan halkul.
Búcsút intünk jó apónak,
Máskor is jöjj csengőszóval.
Nagy batyudhoz legyen erőd,
Megvárjuk az új esztendőt.
1990. december
Fotó: 2000. május 1-jén a Millenniumi Zászló átadás után a sportpályán
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A Fényszaruiak Baráti Egyesületének kiadásában – önkormányzati pályázati támogatással – megjelent a Mátyás király Emlékérem. Önkéntes felajánlásként tervezte és a gipszmintát készítette Szabó Imrefia Béla nyugalmazott tanár, szobrászművész, Jászfényszaru díszpolgára, a FÉBE Örökös Tagja cím birtokosa. Az érem Szabó Tamás szegedi Éremverdéjében bronz, fényes ezüstözött, platinázott ezüstözött és aranyozott változatban készült. Az olvasók a bronz változatot láthatják.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: A Mátyás király Emlékérem elő- és hátlapja
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Az első hóesés
Hullik már a friss, fehér hó,
Napfénytől a pelyhe szikrázó.
Csillog, villog, mint a kristály,
Gyermek arcán öröm bujkál.
Örülünk a téli tájnak,
Hó takarta be a házat.
Fehér ruhát ölt magára,
Mint menyasszony önmagára.
Csúszkálunk és hasra esünk,
Puha hóban hemperegünk.
Siklik a szán, csengő szól,
Lovas szánkót húz a ló.
Élvezzük a tél örömét,
Építjük a hó emberét.
Kalapot a nagy fejére,
Gyereksereg örömére.
Körülálljuk, formálgatjuk,
Friss hóval még betakarjuk.
Milyen szép a hóemberünk,
Táncot járunk, énekelünk.
1996. november 30.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Depresszió
Ó te hitvány sors,
mit hordasz magadba’?
Miért vagy oly gonosz,
mit raksz a nyakamba?
Teherként rakod rám,
súlyos zsákodat,
Cipelni sem bírom,
görnyedt hátamat.
Meddig lehet birni,
vonszolni a testet.
Mikor újabb nehezékek,
terhelik a testet.
Várd meg élted végét,
tűrjed sorsodat,
Egykor jobbra fordul,
ha legyőzöd önmagad.
Feszülj hát izomzat,
vesd le láncodat,
Ne várj segítséget mástól,
te oldd meg gondodat.
Erőfeszítésed nem esik hiába,
ha legyőzöd a gonoszt,
nem éltél hiába.
1991. február
Fotó:
2015. május 22-én a művelődési házban tartott éves közgyűlésen részt vettek egy csoportja
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok