Egyesületi
A FÉBE Elnöksége 2021. december 18-i ülésén tárgyalta és megvitatta az egyesület 2022. évi programját, melyet a május havi közgyűlésén véglegesítenek és fogadnak el.
Március 27. A volt tsz-tagok találkozója kapcsán a Rimóczi-kastély hátsó parkjában ültetendő emlékfa (páfrányfenyő) költségét egyesületünk biztosítja, és a szervezésben is közreműködik. A tagjaink között sok volt téesz-tag található.
Május 6-án emlékezünk a redemptio 278. évfordulójára a Városháza homlokzatán lévő emléktáblánál. Az elnökségi ülést is ezen a napon tartjuk.
Május 27-én (pénteken) 17 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár földszinti klubtermében tartjuk éves közgyűlésünket. Itt adjuk át négy főnek a Tízéves tagságért érmet, hat főnek a 20 éves tagságért bronz kitűzőt, 21 főnek a negyedszázados tagságért díszoklevelet.
Dr. Palla Gábor felhívására a „Legkirándulósabb család” díjának átadása a tanévzárón.
Augusztus 5-7. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete 52. Vándorgyűlése Jászfényszarun, országos rendezvény, segítője a FÉBE is. Az egyesület érembörzén bemutatja és kiállítja eddig kiadott érmeit.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Molnár József munkás szülők gyermekeként Jászberényben, 1954. július 27-én született és élt. Jászfelsőszentgyörgyi Molnár Mariannát vette feleségül, itt telepedett le és alapított családot. Leánya Dóra tőle örökölte a tánc szeretetét, édesapját követve sikeres versenytáncos volt. Dóra két unokával ajándékozta meg, akiket a nagypapa szeme-fényének tekintett.
Testvérével, Annával korán tizenévesen a társastánc szerelmeseivé váltak. Tagjai lettek az 1969-ben megalapított Lehel Társastánc Klubnak. A klub vezetését 1976-ben Anna vette át. József sorkatonai szolgálatának letöltését követően ketten vezeték a csoportot. A Molnár testvérpár egészen az „A” osztályig jutott. Az útjaik 1994-ben végleg szétváltak.
József elindult meghódítani a Jászság nagyobb településeit, a szomszédos városokat. Anna házasság kapcsán Szolnokra költözött, az ott megalakított klub mellett a Jászberényi csoportot vitte tovább.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Mesél a múlt: Turai út, Homok tanya 424…
Nagypapaként, látva unokáim mai életét, élményeiket, gyakran visszatekintek én is a gyerekkoromra. És bár ma már sok minden egészen másként van, mint 5-7 éves koromban, azok az élmények oly annyira kedvesek nekem, hogy szívesen emlékezek meg róluk. A Turai út bal oldalán épített tanyán születtem 1954-ben, a ház ma is áll, pár éve új tulajdonosa lett. A szobában az egyik mennyezeti gerendán bevésve látszik az építés éve, 1902, jó állapotú, bőven 100 éves, pedig látott háborúkat és főleg szép éveket is. Anyai nagyszüleim 1935-ben vásárolták és költöztek oda, édesapám oda nősült, és gyermekkorom egy részét ott töltöttem, amíg szüleimmel Budapestre nem költöztünk.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
’Kezes’ Kiss Sándor, az eladósodott főbíró
Lantos Péter helytörténeti kutatása nyomán ismeretes, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején településünknek 90 önkéntes honvédet kellett kiállítania és besoroznia a központilag verbuvált nemzeti sereget erősítendő. A szóban forgó sorozás a 19-22 éves, életerős ifjak célkorosztályát érintette. Ebbe a szűk korcsoportba Jászfényszarun akkoriban mindössze 152 fiatalember tartozott, de közülük se nagyon akartak részt venni a harcokban, így hát a községünk elöljárói az önkéntes jelentkezést elvetették, és a módszeres behívás mellett döntöttek, hogy fel tudják mutatni a központilag megkövetelt 90 (később 118) főt.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete Elnöksége
fájó szívvel tudatja, hogy
KOVÁCS ANDRÁSNÉ
Dávid Rozália
1937 - 2022
egyesületünk alapító tagja,
a FÉBE „Örökös Egyesületi Tag” cím birtokosa,
Községeinkért díj és a Jászfényszaruért emlékérem,
a Magyar Kultúra Lovagja,
Életműdíjas Drámapedagógus,
a Németh László- és Csokonai-díjak
és sok más elismerés tulajdonosa,
a Fortuna Együttes és a Napsugár Gyermekszínpad
megalapítója és több mint négy évtizedig
művészeti vezetője,
a határon túli magyar drámapedagógusok nagy barátja,
nyugalmazott magyartanár, színjátszó rendező,
drámapedagógus
2022. február 14-én elhunyt.
Temetése Jászfényszarun
2022. február 22-én (kedden)
15 óra 30 perckor
a Szent Kereszt (Felső) temetőben lesz.
Előtte 14 óra 45 perckor a R. k. templomban
gyászmise lesz.
A FÉBE emlékét kegyelettel megőrzi!
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Farsangolók
Díszítik a házat,
hangol a zenekar,
nagy a készülődés
most sok-sok családban.
Jelmezek és maszkok
minden változatban,
ezek most kelendők,
vásárolják sokan.
Egyszerűk, nagyszerűk,
cifrák és ijesztők,
hogy ki van mögöttünk,
még nem is sejthetők.
De talán nem is baj,
legalább éjfélig,
akkor majd kiderül,
kié a legszebbik.
2008. február
Fotó:
Vasút-tanyai iskolában, 1963 farsangján jelmezben az ott tanult diákok.
Aki felismeri, magát hozzászólásban írja meg.
Tóth Tibor a hátsósorban a legmagasabb bohóc jelmezben.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Ézsiás Lacinak
Ki a versek költője,
és mondani szereti,
az a lelkében tiszta,
és mindig át is éli.
Így élhetjük meg,
a sok szép gondolatot,
mik verseidből fakadnak,
és nekünk előadott.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Jászárokszálláson született, életének első közel egyharmadát ott töltötte, itt kezdte el tanítói pályáját. Tudományos munkásága, Egerben, a Tanárképző Főiskolán teljesedett be. Sokat tett az iskolai testnevelés fejlesztéséért, a testnevelés érettségi követelményeinek kidolgozásában is vett részt. 2000-ben elérte azt, ami egy oktató számára a csúcsot jelenti, egyetemi tanárrá nevezték ki.
Sok elismerésben részesült, legbüszkébb még is, a 2010-ben a szülőföldtől megkapott Jászárokszállás díszpolgára címre volt.
Jászfényszaruval kapcsolata az ötvenes évekhez nyúlik vissza. Girtler Kálmánnak felesége Antal Ilona révén, keresztfia lett. A nyári szünidökben 1-2 hetet itt töltött. Felnőttként is, halálukig tartotta velük a kapcsolatot.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 2011. február 19-én megtartott XVIII. Jótékonysági műsoros est és bál fővédnökének kérte fel, melynek örömmel tett eleget.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem honlapján értesültünk róla, hogy életének 83. évében 2021. december 23-án elhunyt. Kívánságnak megfelelően szülővárosában 2022. január 14-én helyezték örök nyugalomra. Jászárokszállás önkormányzata saját halottjának tekintette.
Tóth Tibor
Fotó: A XVIII. FÉBE-bál megnyitóján.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete legfontosabb céljának Jászfényszaru város szellemi és tárgyi kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását tűzte „zászlajára.” Az elmúlt 28 év alatt tagságunk, alapítványunk kuratóriuma sok-sok segítővel, támogatóval, a város vezetésével sokat tett ezért.
A már korábban tájékoztatunk olvasóinkat – dr. Lédig Lajos (1845-1921) községi orvos, Gusztin Mihály (1876-1950) igazgató-tanító, felesége született Zibrinczki Anna (1873-1953) postamester, Nóge Gyula (1902-1962) tanár – egy-egy sírnak, az alsó és felső temetőben biztosítottuk további fennmaradásukat. A helyreállításhoz önkormányzati pályázati pénzt is felhasználtunk.
A decemberi ünnepek előtt Tóásó Tibor kőszobrász elvégezte a Szent Kereszt temetőben lévő Kápolna északi oldalának falán lévő Szűcs család emléktáblájának felújítása történt meg. Az idő vasfoga a táblán lévő több mint 300 betű és írásjel aranyozását eltüntette így 25 év után a fehérmárványtáblán ismét aranyoztatni kellett.
Szűcs Mihály (1823-1903), a település főbírája, világot látott közéleti személyiség volt. Feleségével, Berze Teréziával (1827-1913) saját költségen építették 1880 évben a kápolnát és a 12 stációt. Jelenlegi ismereteink szerint a településről az elsőkönyv 1892 évben az általa írt Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye című könyv. A FÉBE a könyvet hasonmás kiadásban a honfoglalás 1100. évfordulójára 1996. augusztus 20-ára – kutatási adatokkal és fotókkal kiegészítve – díszkiadásban megjelentette. A könyvkiadás kapcsán, a FÉBE a kápolna alatt lévő családi kriptát rend betette és a Szűcs család emléktábláját felújította, a betűit újraaranyoztatta.
A Városháza nagytermében 1996. március 17-én Huszárbandérium a 13 alapítótag úgy határozott, hogy Szűcs Mihály bandériumi főhadnagy nevét felveszik. A negyedszázados fennállását ünneplő közösség a FÉBE által pályázott az önkormányzathoz a tábla felújítására, amely megvalósult. Másfél év múlva emlékezhetünk szeptember 29-én Szűcs Mihály születésének 200. évfordulójára. A jubileumot a családi tábla megszépülve várja.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: A Szűcs család emléktáblája
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Kicsit kalandozzunk el a múltban és öt év híján száz évet visszaugorva, idézzük fel, mit is mesél ez a csodás hangszer a megszületéséről. Palla János nagyapám (1902-1948) és Czeglédi Veronika nagymamám (1903-1977) kettő után várták a harmadik gyereket is 1927-ben. Még nem tudták, hogy fiú vagy leány érkezik-e, de a Homok tanyákon a születéseket segítő Márcell néni, a bábaasszony nagymamám gömbölyödő hasára nézve még jóval a szülés előtt kisfiút jósolt. Így aztán nagyapám 1927 őszének végén elhatározta, hogy készít egy citerát fia születésére. Hozzá is fogott volna, ugyan jó kezű, sok mindenhez értő ember volt, ám ő még citerát nem faragott sosem, tudott persze egészen jól játszani más citeráján, de ő maga akarta a citerát elkészíteni. Ezért Gyurihoz, a közelben putriban lakó cigány emberhez fordult. Jól ismerték és segítették is egymást, ha a szükség hozta. Gyuri szerette a fát, különösen a faragást, a Homok tanyákon kidőlt, kivágott fák törzséből kenyérdagasztó meg a disznótorokhoz sózó teknőt vájt, de készült keze nyomán fakanál meg sok más is, ami egy háztartáshoz fából kellett akkoriban. De Gyuri nemcsak ilyen edényeket meg eszközöket faragott, hanem saját citeráját is ő készítette és pengette jó kedvében, amikor egy kicsit pihenni akart estefelé. Jó zenét szerető és muzsikus ember volt, hétvégeken meg mulatságokon a csárdában vagy a lányos háznál, amikor a legény szerenádot adott és megkérte kedvese kezét, Gyuri muzsikus társaival húzta, pengette a hangszereket, adta a kíséretet a nótákhoz. Hegedűn és cimbalmon is játszott, de a citera volt a kedvence.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok